Hosszú cikket szentelt a Csádba tervezett magyar katonai misszió hátterének az Al Jazeera katari székhelyű pánarab hírtelevízió internetes oldala, amely gyakran foglalkozik az afrikai politikai folyamatokkal is. A lap szerint ugyanis meglepő, hogy „Európa egyik szegényebb országa”, amelynek jelenleg nulla a gazdasági részesedése Csádban és a Száhel-övezetben, és amelynek nincsenek hagyományos nemzeti kapcsolatai a térséggel, egyszer csak diplomáciai képviseletet nyit N’Djamenában, humanitárius központot indít és 200 millió dolláros segélyt ígér be az országnak. És nem utolsó sorban azt is tervezi, hogy katonákat küld Csádnak a fegyveres csoportok elleni fellépéshez.
Mint kiemelik: Orbán Viktor miniszterelnök szeptemberben azt hangsúlyozta, hogy Európának meg kell barátkoznia a Száhel-övezet országaival, ahol fegyveres csoportok és katonai kormányok mérgező keveréke táplálja a migrációt.
Az Afrikából Európába irányuló migrációt nem lehet megállítani a Száhel-övezet országai nélkül. … Ezért Magyarország együttműködési partnerséget épít Csáddal
– mondta Orbán.
A lap budapesti tisztviselőket is idéz, aki azt mondták, hogy az újonnan épült N’Djamenában található humanitárius központ a 150-200 millió eurós humanitárius segély koordinálását segíti elő, amely a rendszerint szárazsággal küzdő ország mezőgazdasági és oktatási szektorát célozza meg, és elősegíti a digitalizáció fellendítését. Az állami segélyügynökség, a Hungary Helps további egymillió eurót fordít az egészségügy finanszírozására.
Csád Afrika egyik legszegényebb országa. A Világélelmezési Program szerint a 20 milliós lakosság 42 százaléka kevesebb, mint napi 2,15 dollárból (azaz mintegy 800 forintból) él. Ráadásul a háború sújtotta szomszéddal, Szudánnal megszakadtak a kereskedelmi kapcsolatok, ami tovább emelte az élelmiszerárakat. Az ország 1,2 millió embert fogadott be, akik a szudáni és a Közép-Afrikai Köztársaságban zajló konfliktusok elől menekültek.
Orbán azt is bejelentette, hogy 200 magyar katonát küld Csádba, hogy helyi erőket képezzenek ki a fegyveres csoportok ellen. A lap szerint számos ilyen csoport létezik, a Csád déli határán tevékenykedő CAR-lázadó csoportoktól a Boko Haramig, amelynek harcosai a Nigériával határos Csád-tó mentén telepedtek le. Az viszont nem világos, hogy a magyar erőket mikor vetik be, és hogy aktív vagy támogató szerepet játszanak-e majd. A csádi nemzetgyűlésnek jóvá kellene hagynia a lépést, de ez még nem történt meg, és nincs egyértelmű időrend arra vonatkozóan, hogy a törvényhozók mikor szavaznak.
A magyar országgyűlésben a Fidesz és a KDNP szavazataival már tavaly elfogadták a Csáddal kötött biztonsági megállapodást, de Magyarország „kezdeményezte” azt is, hogy az Európai Békekeret (EPF) további 14 millió eurós hozzájárulást utaljon Csádba. A 2021-ben megalakult EPF lehetővé teszi, hogy az Európai Unió tagjai egyesítsék hozzájárulásaikat, és közösen juttathassák el a katonai segítséget a partnerországoknak. Ezek a pénzek azonban Ukrajnának mentek, amit Budapest nem támogatott.
Az Al Jazeera összeszedte azokat az érveket, amelyeket a magyar és csádi fél felhozott a kapcsolatok szorosabbra fűzése mellett és azokat is, amelyeket elemzők sejtek a mozgások mögött.
- Fegyveres csoportok: Kicsit véletlenszerű választásnak tűnt, de utólag visszagondolva, valójában van értelme, mondta Beverly Ochieng, a Control Risks, az Egyesült Királyságban működő hírszerző cég elemzője. Csádnak van az egyik legerősebb hadserege a régióban a fenyegetések ellenére – mondta, de felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt évtizedben a Száhel-övezetben a fegyveres csoportok erőszakos cselekményei miatt valóban megnőtt a kivándorlás.
- Küzdelem a befolyásért: Egyes elemzők szerint Orbán is csatlakozhat az Afrikában zajló hatalmi játszmákhoz, amelyben olyan nagyhatalmak, mint Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, India és az EU küzdenek befolyásért. A kontinenst többek között a hatalmas természeti erőforrások teszik vonzóvá. Vlagyimir Putyin orosz elnök kihasználta a Franciaország és korábbi szövetségesei, Mali, Burkina Faso és Niger közötti szakadást. Amint a francia és más nyugati csapatok 2022 óta kivonultak a Száhel-övezetből, az orosz Wagner félkatonai erők, ma Afrika Hadtest vonultak be.
- Dinasztiateremtés: A lap a Le Monde (és a Direkt36) kutatásait is megemlíti, amely során kiderült, hogy Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia volt az egyik diplomata, aki Csád és Magyarország között ingázott. Ez, mint írják, felvetette a találgatásokat az idősödő Orbán játszmájával kapcsolatban, és egyesek azon töprengenek, vajon a Csáddal kötött új barátság célja-e a miniszterelnök magánhasznának biztosítása. Kiemelik, hogy a fiatalabb Orbán nem állami tisztviselő, és korábban nem vállalt diplomáciai megbízatást.
- Az elnök háttere: Mahamat Idriss Déby Itno jelenlegi elnöknek hitelét nagyban segítheti, ha egy új európai katonai barátot mutathat fel, amire szüksége is van a vitatott hatalomátvétel miatt. Deby azután került az elnöki székbe, hogy apja, a korábbi elnök, Idriss Deby meghalt, miközben katonákat vezetett a csatatéren egy lázadó csoport ellen. A csádi törvények értelmében a parlament elnökének kellett volna átvennie az irányítást, de a fiatalabb Deby katonai tanácsot alakított az ország vezetésére. Ellenlábasai palotapuccs végrehajtásával vádolták, a csádi ellenzéki párt tagjai pedig megkérdőjelezték Deby elnökválasztási igényét. Amikor 2022 októberében az emberek az utcára vonultak tüntetni, a biztonsági erők több mint 200 tüntetőt megöltek. Deby idén májusban megszervezte és megnyerte a választásokat, de továbbra is kérdéses a legitimitása, és kormányát aggodalommal tölti el egy puccs lehetősége.