Nem csak Orbán nincs elragadtatva Zelenszkij győzelmi tervétől – hűvösen fogadták Nyugaton a kijevi útmutatást

Mindannyian ismerjük Oroszország lélektanát. Moszkva csak akkor folyamodik a diplomáciához, ha azt látja, erőszakkal nem ér el semmit

– fogalmazott szenvedélyesen Volodimir Zelenszkij, amikor bemutatta a „győzelmi tervét” az Európai Uniót alkotó tagállamok vezetőinek, Brüsszelben. Az „igazságos béke” terve alapján (amelyet egy nappal korábban ismertetett a kijevi parlamentben) már jövőre vége lehetne a háborúnak, méghozzá anélkül, hogy Ukrajnának területi veszteségeket kellene elszenvednie.

Orbán Viktor ugyanakkor úgy véli: amit Zelenszkij

felvázolt a tervéből az ukrán parlamentben, az több mint rémisztő.

A győzelmi terv öt pontból áll:

1. Ukrajna azonnali és feltételek nélküli meghívása a NATO-ba.
2. Nem nukleáris stratégiai katonai elrettentő eszközök továbbítása Kijevnek, melyek megvédenék Ukrajnát minden orosz katonai fenyegetéstől.
3. Több fegyver a Nyugattól, a nyugati fegyverek ukrán használatára vonatkozó összes korlátozás megszüntetése, több valós idejű műholdas adat biztosítása az orosz célpontok beazonosításához, segítség a rakéták és a drónok ukrán terület feletti lelövésében.
4. Egy stratégiai megállapodás a háború utáni gazdasági újjáépítés lehetőségeinek kiaknázására.
5. A háborút követően ukrán katonák állomásoztatása szerte Európában.

Emellett három titkos „függeléke” is van a tervnek. Ezeket ugyan nem hozták nyilvánosságra, de Zelenszkij már tárgyalt róla az elmúlt hetekben a közeli szövetséges országokkal, az Egyesült Államokban a potenciális következő elnökökkel is.

A terv több pontjáról is elmondható: erősen kétséges, hogy megvalósítható-e. Kétségtelen tény, hogy Ukrajnának égetően nagy szüksége van arra, hogy a Nyugat továbbra is fenntartsa a támogatását a két és fél éve kezdődött háborúban – például azért, mert

• az utóbbi időben lassan, de folyamatosan vereségeket kénytelenek elszenvedni az ukrán csapatok a keleti régiókban,
• kérdéses a kurszki előrenyomulás fenntarthatósága,
• továbbá az orosz csapatok energetikai infrastruktúrát célzó csapásai miatt újabb kemény tél elé néz az ország.

Az ukrán elnök sürgetné is a szövetségeseit, hogy minél gyorsabban lépjenek – a tervet már a hónap elején be akarta mutatni a nyugati vezetőknek Németországban, de akkor a Milton hurrikán miatt Joe Biden amerikai elnök végül nem utazott Európába és elmaradt a csúcstalálkozó –, ám az szinte kizárt, hogy gyors döntés szülessen a terv egyes pontjairól. Leginkább épp a közelgő amerikai elnökválasztás miatt.

NATO

A terv brüsszeli felvázolása után az ukrán elnök a NATO új főtitkárával, Mark Ruttéval tartott közös sajtótájékoztatót. A korábbi holland miniszterelnök is óvatosan fogalmazott a szövetségbe való meghívásról, tulajdonképpen részben ki is kerülte a válaszadást, inkább a terv más pontjairól beszélt, miközben azt ecsetelte, mennyit segít a Nyugat Ukrajnának (az idén a tervek szerint összesen 16 ezer milliárd forintnyit).

Azt Zelenszkij is elismerte, hogy országa NATO-tagságától az Egyesült Államok és az európai országok egy része is ódzkodik, mert attól tartanak, azzal magukat is belesodorják a háborúba – és ezt kommunikálja Moszkva, valamint szakértők egy csoportja is –, de

az ukrán elnök szerint vagy ez a megoldás, vagy Ukrajnának atomhatalommá kell válnia.

Nem terveznek atomfegyvert gyártani – tette hozzá Zelenszkij –, de ha nem valósulhat meg a győzelmi terv, akkor aligha marad más lehetőségük.

A nyugati ódzkodás nem jelenti azt, hogy a NATO nem akarja Ukrajnát a tagjai között látni – magyarázta Rutte. A washingtoni NATO-csúcs zárónyilatkozata – amit a magyar miniszterelnök is aláírt – továbbra is érvényben van, vagyis Ukrajna NATO-tagsághoz vezető útja

visszafordíthatatlan, csupán az időzítés a kérdéses

– mondta a főtitkár. Az időpontot – bár erről nem beszélt – szinte biztosan csak a háború lezárása után lehet kijelölni, még ha néhány ország (például a balti államok) azonnal felvennék is Ukrajnát. Ugyanakkor azt is megjegyezte Rutte, hogy Ukrajna csak erős pozícióból kezdhet tárgyalásokat Oroszországgal. Az oroszok követelései jelenleg ugyanis Kijev kapitulációját jelentik, azaz

• vonuljon ki az Oroszország által igényelt területekről,
• hagyjon fel a NATO-csatlakozási szándékával,
• biztosítson jogokat az oroszajkúaknak,
• demilitarizáljon és szüntesse meg a „nácizmust” (amire hivatkozva Oroszország igyekezett megindokolni az agressziót).

Elrettentés

Zelenszkij szerint az oroszok csak az erőből értenek, ezért kizárólag abban az esetben ülnének tárgyalóasztalhoz (s talán harcolni sem tudnának tovább), amennyiben

a nyugati szövetségesek olyan fegyvereket, képességeket biztosítanának Kijevnek, melyeket nem ténylegesen bevetésre szánnának, pusztán elrettentésre használnák.

Hogy pontosan milyen fegyverekre gondol Zelenszkij, nem részletezte, ez az egyik titkos pontja a tervnek, csupán annyit árult el, hogy közeli szövetségeseikkel – az Egyesült Államokkal, Németországgal, Franciaországgal, Olaszországgal és Nagy-Britanniával – már ismertette a kéréseiket. Vélhetően ballisztikus és cirkáló rakétákról lehet szó, az ukrán hadsereg képességeinek fejlesztéséről, esetleg a NATO-erők Ukrajnába való telepítéséről – értékelt a The Times.

Egy másik sarkalatos pontja a tervnek, hogy a szövetségeseitől eddig több fegyvert is csak korlátozásokkal kapott meg Ukrajna, vagyis azokkal nem támadhat meg Oroszország mélyén található célpontokat; lőszerraktárakat, egyéb katonai létesítményeket. Ezt egyelőre a két legnagyobb támogató, Németország és az USA sem engedélyezi Kijevnek.

A további és szélesebb körű fegyverkezés mellett azzal is érvelt az ukrán elnök, hogy

a kurszki hadműveleteknek köszönhetően látjuk, hogy ha igazán keményen nyomjuk, Putyinnak nincs elég ereje tartania magát.

Zelenszkij szerint néhány fővárosból „pozitív visszajelzést kapott”, de még ezek az államok is csak akkor bólintanának rá ténylegesen a nagy hatótávolságú fegyverek Oroszország belsejében történő alkalmazására, ha az összes érintett ország egyhangúlag emellett dönt. Az ukrán elnök azt reméli, hogy az Egyesült Államok – mint fő szállító – a jövőben „határozottabb lesz” ebben a kérdésben.

Kijev azt is javasolja, hogy az unióval és az USA-val írjanak alá egy partneri megállapodást, amely alapján közösen használhatnának olyan kritikus erőforrásokat, mint például a lítium, a földgáz és a titán – ezekben gazdag Ukrajna – és állítsanak elő közösen energiát. A megállapodás gazdasági biztonságot adna Ukrajnának, garantálná az ukrán természeti erőforrások védelmét, egyúttal megerősítené Ukrajna partnereit és gyengítené Oroszország gazdaságát, hadi gépezetét.

Zelenszkij tervének utolsó pontja a háború utáni időszakról szól. Szerinte az Európában állomásozó amerikai katonákat ukrán katonákkal lehetne helyettesíteni szerte a kontinensen, mert addigra már

Ukrajna bebizonyította, hogy olyan erő lehet, ami képes legyőzni az orosz gonoszt.

Ezzel talán Donald Trumpnál szeretne jó pontokat szerezni az ukrán elnök, hiszen ő az előző kormányzása alatt jelentősen csökkentette a Németországban állomásozó amerikai katonák számát.

A terv megvalósításának esélyei

Donald Tusk lengyel miniszterelnök a találkozó után azt mondta, Zelenszkij „győzelmi tervét” részletesen majd az amerikai elnökválasztás után „értékelik”. Nagy változások jöhetnek ugyanis, amennyiben Trump újra hatalomra kerül – igaz, egyelőre nem látni, hogy az irányítása alatt ténylegesen visszafogná az USA Ukrajnának nyújtott támogatását. Mindenesetre erre utal, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatásokat túl monumentálisnak nevezte, másrészt viszont a minap úgy fogalmazott: kész segíteni az ukránoknak. Ugyanott viszont

Zelenszkijt tette meg a háború felelősének, szerinte az ukrán elnöknek kellett volna megakadályoznia, hogy ez a háború elkezdődhessen.

Vagyis kiszámíthatatlan, mi lesz, ha a republikánus jelölt újra hatalomra kerül, miközben a demokratáktól a támogatás folytatását várhatja Kijev. A Zelenszkijt teljes mellszélességgel támogató Biden a napokban újabb, ezúttal 425 millió dolláros katonai segélyt jelentett be Ukrajna számára, de a választásokig már csak néhány hét van hátra, fej fej melletti a verseny Trump és Kamala Harris alelnök között – így konkrét döntéseket a béketervről most nem lehet várni Washingtontól.

A második legnagyobb támogatónak számító Németország oldaláról a segítség mértékének növelése két okból vált kérdésessé. Egyrészt a német gazdaság jó ideje döcög, emiatt a német társadalom egyre kevésbé tolerálja a háborús kiadásokat. Mostanra csaknem ugyanannyian lettek azok, akik az oroszok által megszállt területek feladását támogatnák, amennyiben ezzel véget lehetne vetni a háborúnak, mint azok, akik elkötelezettek a további harcok mellett – bár az utóbbi csoportba egy hajszálnyival (43, illetve 45 százalék) többen tartoznak.

Ráadásul jövő ősszel választást tartanak Németországban, és úgy tűnik, Olaf Scholz szociáldemokrata kancellárnak valami nagy dobásra lenne szüksége, ha versenyben akar maradni a hatalomért. Egyelőre ugyanis csúfos bukás elé néz a kormánykoalíció, de arra még van reális esélyük a koalíciós pártoknak, hogy egy olyan eredményt érjenek el, amivel megakadályozható, hogy a jelenlegi ellenzék fő ereje, a CDU/CSU az oroszbarát pártokkal szövetkezzen egy stabil koalíció fenntartása érdekében (a keletnémet tartományokban mintha éppen ez történne).

A németek támogató kedvét az is erodálja, hogy egyre több bizonyíték utal arra: Ukrajna áll a Németország és Oroszország közötti gázvezetékek felrobbantása mögött.

Scholz párttársa, Boris Pistorius német védelmi miniszter is úgy fogalmazott: nem eszik olyan forrón a kását.

Zelenszkij elnök győzelmi terve az asztalon van, de nem tudunk választ adni rá, sem most, sem néhány órán vagy napon belül.

Az ukránok ügyét az sem segíti, hogy Orbán Viktor vétója miatt csak az amerikai elnökválasztás után kerülhet sor arra, hogy az EU támogathassa a befagyasztott orosz jegybanki vagyon profitjából Kijevet.

Mindezek ellenére Zelenszkij nem tűnik pesszimistának a terve fogadtatását látva. Mint mondta, már több alkalommal szembesültek azzal, hogy a szövetségesek az eszkalációtól tartanak, sokat vitáznak egymással – mint például az F-16-os vadászgépek vagy a rakétarendszerek szállítása esetében –, aztán mégis Kijev számára kedvező döntéseket hoztak.

Mindig vannak viták, de itt vagyunk

– fogalmazott.

Ha viszont 2025-ben az Ukrajna számára legrosszabb forgatókönyvek teljesülnek, könnyen lehet, hogy Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivőnek lesz igaza. aki szerint a béketerv „tiszavirág-életű” lesz.

Kijevnek ki kell józanodnia, és el kell ismernie, hogy politikájának nincs perspektívája

– jelentette ki az orosz politikus.