Interjút adott a Guardian című brit lapnak Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka egy titkos katonai bázison. A vezérezredes a lapnak elismerte, hogy az oroszok sokkal jobban felszereltek. Mindenből több van nekik: harckocsikból, gyalogsági harcjárművekből és katonákból is. A főparancsnok az interjúban úgy fogalmazott:
Ami a felszerelést illeti, 1:2 vagy 1:3 az arány a javukra.
Szirszkij ezzel a technikai fölénnyel magyarázza a közelmúlt ukrán harctéri kudarcait. Az eredetileg 100 ezer fős orosz inváziós haderő 520 ezer főre nőtt, mondta, és a cél 2024 végére 690 ezer ember. Az Ukrajnára vonatkozó létszámadatokról ugyanakkor nem beszélt. 2022 óta az orosz harckocsik száma 1700-ról 3500-ra „duplázódott meg”, a tüzérségi rendszerek megháromszorozódtak, a páncélozott személyszállító járművek száma pedig 4500-ról 8900-ra emelkedett – részletezte.
„Az ellenség jelentős erő- és erőforrás-előnnyel rendelkezik. Ezért számunkra valóban az utánpótlás, a minőség kérdése van előtérben” – idézték az ukrán fegyveres erők főparancsnokát.
Szirszkij a közelmúlt kudarcait igyekezett kontextusba is helyezni. Eszerint Oroszország győzelmei inkább helyi győzelmeknek tekinthetők, mint „operatív” áttörésnek. Hozzátette ugyanakkor, hogy a frontvonal 3700 km hosszú, és ebből 977 km-en folynak aktív harcok, vagyis bőven „kétszer olyan hosszú szakaszon, mint a Németország és Franciaország között húzódó határ”.
A vezérezredes beszélt az Ukrajnának ígért F-16-os vadászgépekről is. Azt mondta, noha tudja, mikor fognak megérkezni, nincs felhatalmazása, hogy ezt közölje. A vadászgépek használatával kapcsolatban ugyanakkor óvatosságra intett. Szerinte az F-16-osok megerősítenék Ukrajna légvédelmét, lehetővé tennék Kijev számára, hogy hatékonyabban tudjon fellépni az orosz cirkálórakéták ellen, és hogy pontosan eltalálja a földi célpontokat. Hangsúlyozta azonban, hogy a gépek használatának vannak korlátai: „legalább negyven kilométerre” kell maradniuk a frontvonaltól, mert fennáll a veszélye, hogy az oroszok lelövik őket.
Az egyik legsürgetőbb kihívásnak Szirszkij az utánpótlást nevezte, vagyis azt, hogy újoncokat találjanak az elesett és megsebesült ukrán katonák helyére. A lövészárkokban harcolók kimerültek, a 2022 tavaszán tapasztalt lelkesedés kimerült, az önkéntesnek jelentkezők száma elapadt. Az ukrán kormány nemrégiben 27-ről 25 évre csökkentette a sorkötelezettség alsó korhatárt, a múlt héten új törvény lépett hatályba, amely előírja a férfiak számára, hogy regisztráltassák magukat a katonai toborzóközpontokban. Ezt sokan meg is tették, mások azonban inkább a bujkálást választják.
Szirszkij azt mondta, hogy mozgósítás nélkül nem tud új tartalékos egységeket és dandárokat létrehozni, amelyekre szükség van, mivel Oroszország megsokszorozza saját szárazföldi erőit is.
Nagyon fontos számunkra, hogy Ukrajna minden polgára teljesítse alkotmányos kötelességét
– fogalmazott. Egyúttal elszólította a hazájukon kívül élő ukránokat, hogy ők is vegyenek részt a mozgósításban.
Az utánpótlást elősegítő egyik kezdeményezés épp a szomszédos Lengyelországban formálódik. A külföldön élő ukránokat hamarosan meghívják, hogy csatlakozzanak az ott alakuló új légióhoz. A kiképzésre Lengyelországban kerül majd sor, később a katonákat a frontvonalra vezénylik át.