Kína a nukleáris fegyverekről szóló tárgyalások leállításával üzent az USA-nak

Pekingnek nem tetszik, hogy az Egyesült Államok fegyvereket ad el Tajvannak.

Kína szerdán közölte, hogy felfüggesztette az USA-val a fegyverzetellenőrzésről és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló tárgyalásokat. Peking ezt megtorló intézkedésként szánja, mert Washington fegyvereket ad el Tajvannak.

A világ két vezető hatalma tavaly novemberben folytatott megbeszéléseket ebben a témakörben, részben azért, hogy enyhítsék a bizalmatlanságot az országok között Joe Biden és Hszi Csin-ping elnökök akkori találkozója előtt. Az erről szóló párbeszéd folytatásáról azóta nem volt szó nyilvánosan, a Fehér Ház egyik tisztviselője januárban sürgette Pekinget, hogy válaszoljon a „kockázatcsökkentéssel kapcsolatos néhány érdemi ötletre”.

Lin Csien, a kínai külügyminisztérium szóvivőjét a tajvani fegyvereladásokról kérdezték újságírók szerdán, amire azt mondta, hogy

az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyta Kína határozott ellenállását, és számos olyan intézkedést hozott, amelyek súlyosan aláássák az ország alapvető érdekeit.

Ezért Kína úgy döntött, hogy felfüggeszti a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal a fegyverzetellenőrzésről, és így tesz a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló konzultációk újabb fordulójának esetében is.

A kommunista kínai vezetés az „egy Kína” elv szerint sajátjának tekinti a második világháború utáni polgárháború óta elszakadt Tajvant. Kína rendszeresen elítéli a Tajvannak szóló amerikai fegyvereladásokat, és általában véve Washington minden olyan intézkedését, ami Tajvan nemzetközi legitimitásának látszatát kelti.

Júniusban az Egyesült Államok két körben hagyta jóvá katonai felszerelések eladását Tajvannak megközelítőleg 300 millió dollár értékben.

Az amerikai kongresszus megbízásából készített jelentésében a Pentagon tavaly októberben úgy becsülte, hogy Kína gyorsabban fejleszti nukleáris arzenálját, mint amire az USA számított.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) becslései szerint

az Egyesült Államoknak mintegy 3700;
Oroszországnak pedig 4500;
Kínának pedig 410 nukleáris fegyvere van.

A külügyi szóvivő azt mondta, hogy „Kína kész a kölcsönös tisztelet alapján fenntartani a kommunikációt az Egyesült Államokkal a nemzetközi fegyverzetellenőrzési kérdésekben”. Ehhez azonban az Egyesült Államoknak tiszteletben kell tartania Kína alapvető érdekeit, és meg kell teremtenie a párbeszédhez szükséges feltételeket”.

Címlapképünk illusztráció.

(via MTI)