Kijev jól sikerült, Moszkvában viszont hülyét csináltak belőle – így értékelte Rácz András Oroszország-szakértő Orbán Viktor „békemissziójának” első két állomását. Az ukrán út sikerességét a többi között azzal indokolja, hogy:
A két vezető elég hosszan beszélt négyszemközt és konkrét gazdasági kérdések is szóba kerültek. Utóbbi olyan szempontból egyértelműen jó, hogy amikor elkezd pénzről is szó lenni, akkor onnantól már jóval racionálisabb mederbe szoktak átkerülni a viták. Itt most pontosan ez történt. (…) Fontos dolgok indulhatnak el, kezdve a magyar kisebbség nyelvhasználati jogainak javulásától új határátkelők nyitásáig. Semmi sem dőlt el, semmire sincs garancia, semmi sincs kőbe vésve egyelőre – de kezdetnek jó. Évek óta a legjobb dolog, ami magas szinten a magyar-ukrán kapcsolatokban történt. Mindkét ország diplomáciája kitett magáért, jár nekik az elismerés.
A moszkvai út Rácz szerint ennek szinte teljesen az ellentéte volt, mindössze abban hasonlított, hogy nagyon rövid idő alatt, kapkodva hozták tető alá ezt is.
Korábban is megtörtént, hogy Putyin konkrétan az Orbánnal közös sajtókonferencián szólította fel Ukrajnát a megadásra. Putyin most is ezt játszotta el: a sajtótájékoztatón elsőként megszólalva elmondta szépen újra az Ukrajnával kapcsolatos ultimátumát, Orbán pedig ott ült leforrázva és szót sem ejtett a maga remek kis „béketervéről”. (…) Másképp fogalmazva: a látogatáson az történt, hogy Putyin egyszerűen megmondta Orbánnak, hogy Viktor, itt bármiféle rendezés az én feltételeim szerint lesz, és teljesen mindegy, hogy te mit gondolsz, vagy mivel turnézol Kijevben.
Rácz szerint nemcsak ezzel alázta meg Orbánt Putyint, hanem rögtön már a megnyitóval is: Putyinnak konkrétan az ötödik mondata volt, hogy „tisztában vagyunk vele, hogy Ön itt az Európai Uniót képviseli” – „ami persze tényszerűen nem volt igaz, de innentől Orbánnak eleve egy kommunikációs defenzív helyzetből kellett indulnia. Ugyanis hiába próbál úgy tenni, mintha ő az EU-t képviselné, mindenki tudja, hogy ez nettó nem igaz.”