A magyarok abszolút többsége szerint hazánk hagyományosan a Nyugathoz tartozik értékek tekintetében, így a jövőben is a nyugati partnereink felé kell törekednünk. A kormánypárti szavazók relatív többsége (37 százalék) is Magyarország nyugati orientációját támogatja, azonban az egy évvel ezelőtti helyzethez képest 9 százalékponttal kevesebben értenek egyet ezzel, és minden negyedik Fidesz-KDNP-szavazó (25 százalék) nem – derül ki a Policy Solutions friss kutatásából.
A felmérés szerint a magyarok negyede úgy véli, hogy hazánknak az lenne az érdeke, hogy Oroszországhoz közeledjünk és távolodjunk az Európai Uniótól. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a magyar társadalom relatív többsége (43 százalék) továbbra is elutasítja a szorosabb együttműködést az oroszokkal.
Az egy évvel ezelőtti kutatással összhangban a magyar külpolitika céljának leginkább
- a nemzeti szuverenitás védelmét (35 százalék),
- a nyugati szövetségeseinkkel való együttműködést (29 százalék),
- valamint a szomszédos országokkal való kapcsolatok mélyítését (29 százalék) tartják a magyarok.
A válaszadók a legkevésbé azokat a külpolitikai célokat preferálják, melyek kevésbé járnak direkt politikai vagy gazdasági haszonnal hazánk számára:
A megkérdezettek 41 százaléka számára az Ausztriával fenntartandó szoros partneri viszony kiemelt prioritást élvez, ami jelentős, 11 százalékpontos növekedés 2023-hoz képest. Az előző év listavezetője, Németország ezúttal a második, az Egyesült Államok pedig ismét a harmadik.
A kutatásban egyenként is rákérdeztek 19 országra. E szerint is Ausztriával tartanának fent szoros együttműködést a legtöbben (84 százalék), de Németország (80 százalék) és Horvátország (79 százalék) is rendkívül jó értékelést kapott. Utánuk a visegrádi országok következnek. Az utolsó helyeken 2024-ben Ukrajna (39 százalék), Oroszország (48 százalék), Dél-Korea (52 százalék) és Kína (59 százalék) áll.
Ukrajna esetében jelentős visszaesés mutatható ki. 2023-ban a magyarok 53 százaléka tartott volna fent szoros partneri kapcsolatot a szomszédos országgal, azonban 2024-ben már 14 százalékponttal kevesebben értenek egyet ezzel.
A vizsgált országok közül a magyarok Ukrajnát tekintik a legnagyobb fenyegetésnek (51 százalék – 16 ponttal több, mint tavaly), melyet Oroszország (46 százalék) követ, majd Kína (34 százalék) és az USA (34 százalék). Ez jelentős változás 2023- hoz képest: tavaly még Oroszországot látták a legnagyobb veszélynek a magyarok, 12 százalékponttal többen, mint Ukrajnát.
Továbbra is igen a NATO-ra
Legnagyobb arányban továbbra is a NATO-tagságot vélik előnyösnek a magyarok (61 százalék). A Türk Tanács megítélése továbbra is messze a legrosszabb (29 százalék), azonban érdekesség, hogy ez az egyetlen szervezet, aminek nem romlott a megítélése az előző évhez képest.
Olyan nemzetközi események valószínűségéről is kérdezték a válaszadókat, melyek jelentősen érintenék Magyarország helyzetét. A megkérdezett lehetőségek egyikéről sem gondolják a magyarok, hogy azok a következő húsz évben bekövetkeznének, azonban valamelyest valószínűbbnek gondolják a mélyülő európai integráció és szorosabb együttműködés irányába mutató lehetőségeket, mint azok felbomlását. A legnagyobb arányban a közös európai hadsereg létrejöttét vélik valószínűnek a válaszadók (43 százalék), ám ennél a lehetőségnél is többségben vannak azok, akik inkább úgy látják, hogy ez nem következik be (47 százalék).
A kilépést támogatók aránya valamivel magasabb (12 százalék), mint 2023-ban (9 százalék). Nincs azonban olyan politikai csoport, ahol ne lennének túlnyomó többségben a NATO-tagságot támogatók: a fideszes szavazók körében ez az arány 78 százalék, az ellenzéki szavazók körében 80 százalék feletti, a legalacsonyabb a Mi Hazánk-szimpatizánsok között (64 százalék).
A kutatásban résztvevők közel háromnegyede (73 százalék) szerint Magyarország nagyobb biztonságban van a NATO-n belül, mint ha nem lennénk a szövetségi rendszer tagjai. Minden politikai tábor többsége egyetért ezzel. Ugyanakkor a megkérdezettek fele azt gondolja, hogy a NATO belesodorhatja Magyarországot egy olyan katonai konfliktusba, amelyből az országnak ki kellene maradnia (50 százalék).
A magyarok közel kétharmada (65 százalék) támogatta Svédország felvételét a NATO-ba. A kormánypárti szavazók körében is egyértelmű többsége van a svéd tagságnak (62 százalék). Abban a hipotetikus esetben, ha Oroszország megtámadna egy balti országot, a magyarok háromnegyede (76 százalék) elvárhatónak tartaná, hogy katonákat küldjünk szövetségesünk védelmére. Tízből hét (71 százalék) kormánypárti szavazó is egyetért ezzel.
Ukrajnai háború
Ukrajna fegyverekkel való támogatását nagy többségben elutasítja a magyar társadalom (71 százalék vs. 25 százalék), ahogyan egy évvel korábban is (75 százalék vs. 22 százalék) – ez egybevág a 24.hu megbízásából végzett Závecz Research-kutatás eredményével. Fontos azonban hangsúlyozni, a többség továbbra is támogatja azt, hogy Magyarország humanitárius segélyt nyújtson a honvédő háborút folytató szomszédjának 2024-ben is (68 százalék).
Ugyanakkor a 2023-as kutatáshoz képest további romlás állt be az ukrán menekültekhez való hozzáállásban. 2024 tavaszán a megkérdezettek mindössze 17 százaléka érezné magát jól, ha ukrán menekültek költöznének a szomszédba. Ezzel szemben egy év leforgása alatt kismértékben javult a kínaiak megítélése: 44 százalékról 41 százalékra csökkent azok aránya, akik rosszul éreznék magukat, ha kínai családok vagy személyek költöznének a szomszédságukba. A kormánypártok 2015 óta tartó kommunikációs kampányainak hatása tartósította a közel-keleti menekültekhez való negatív hozzáállást: a magyarok továbbra is leginkább a közel-keleti menekültekkel szemben táplálnak negatív érzéseket (56 százalék).
A kutatásban résztvevőek megkérdezték a háborús veszélyről, ami a 2024-es EP-választási kampánynak is meghatározó témája volt. E kérdésben érzékelhető változás látható: míg 2023-ban, a háború kitörése után egy évvel a megkérdezettek abszolút többsége reális veszélynek tartotta, hogy Magyarország belesodródik a konfliktusba (59 százalék vs. 37 százalék), addig 2024 tavaszára érdemben csökkent a társadalom által érzékelt háborús veszély (49 százalék vs. 45 százalék).
Az EU szankciós politikájának megítélése nagyon hasonló volt 2024 tavaszán, mint egy évvel korábban. Tízből négy megkérdezett szerint (40 százalék) visszafelé sültek el a szankciók, és jobban ártottak az EU gazdaságának (2023-ban 44 százalék válaszolt ugyanígy). Hasonlóan sokan voltak, akik szerint ugyanannyira ártottak a szankciók Oroszországnak és az EU gazdaságának (2024-ben 41 százalék, 2023-ban 37 százalék).
USA, Kína, Izrael
A következő kérdéskörrel azt mérték fel, hogy a magyarok szemében milyen megítélés alá esik az Egyesült Államok és Kína. Kiemelkedően a legtöbben azt említették spontán módon (36 százalék), hogy az USA katonai és politikai nagyhatalom, valamint a NATO vezető állama. A dobogó második helyén a válaszok ötödével (22 százalék) az szerepelt, hogy az Egyesült Államok gyakran indít vagy vesz részt háborúkban, illetve agresszíven érvényesíti az érdekeit. Kifejezetten megnőtt azon válaszok aránya, melyekben az USA-t mint háborúpárti országot írják le. A lista harmadik helyén – 7 százalékkal – azt találjuk, hogy az Egyesült Államok a világgazdaság és a világkereskedelem központi szereplője.
Kínáról a magyarok ötödének (22 százalék) az jutott eszébe, hogy a másik katonai és politikai nagyhatalom az Egyesült Államok mellett – ez jelentős, 9 százalékpontos növekedés (13 százalék) 2023-hoz képest. Emellett a magyarok 19 százalékának az első asszociációja Kína világgazdaságban és a világkereskedelemben betöltött központi szerepére utalt, a dobogó harmadik helyére pedig Kína térnyerése került az említések 16 százalékával. Ezzel együtt az országra vonatkozóan leginkább az agresszív terjeszkedéssel (44 százalék) és a kisebbségek elnyomásával (40 százalék) értettek egyet a válaszadók. A magyarok csupán 27 százaléka szerint jellemző Kínára a jólét, és mindössze 21 százalék gondolja szabad országnak.
Megkérdezték a kutatás résztvevőitől azt is, hogy mennyire látják valószínűnek, hogy húsz éven belül ki fog törni egy háború Kína és az Egyesült Államok között. Egy ilyen konfliktus valószínűségét a magyarok többsége (57 százalék) megkérdőjelezi. Nincs olyan párt, amely táborának többsége ne tartana valószínűtlennek egy amerikai-kínai háborút: e kérdésben szinte teljesen egyetértenek a fideszes és az ellenzéki szavazók.
Az adatfelvétel idején közel fél éve zajlott a kiújult izraeli–palesztin konfliktus, amellyel kapcsolatban szintén vizsgálták a magyar közvélemény álláspontjait. A Hamász által 2023 októberében végrehajtott terrorcselekményeket a magyarok négyötöde (81 százalék) elítéli, megosztottabb viszont a magyar társadalom a Gázai övezetben azóta folytatott izraeli válaszcsapásokkal kapcsolatban.
Közel a magyarok tizede (9 százalék) szerint jogtalan és aránytalan a lépés, minden ötödik magyar (20 százalék) pedig nem tudja vagy nem válaszol a kérdésre.
Az izraeli válaszcsapásokkal kapcsolatos véleményeken túl nézték azt is, hogy miként viszonyulnak a magyarok a kormány álláspontjához, miszerint az támogatja Izrael háborúját a Gázai övezetben. A megkérdezettek körülbelül fele (49 százalék) ért egyet a kormányzati állásponttal, az egyet nem értők aránya 34 százalék.
Ferenc pápát kedveljük, Zelenszkijt nem
A Bíró-Nagy András, Molnár Kristóf, Szászi Áron és Varga Attila által jegyzett kutatásban 23 külföldi közéleti szereplő ismertségét és népszerűségét is felmérték. A magyarok körében – ahogy egy évvel korábban is – a három legismertebb politikus és közszereplő Vlagyimir Putyin, Ferenc pápa (egyaránt 92 százalék) és Donald Trump (88 százalék). 80 százalék feletti ismertséggel rendelkezik Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij (86 százalék), Joe Biden amerikai elnök (85 százalék) és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen (82 százalék). Emmanuel Macron francia elnököt 77 százalék ismeri.
A magyarok többsége ismeri még Benjamin Netanjahut izraeli kormányfőt, Recep Tayyip Erdogan török elnököt, Olaf Scholz német kancellárt, Hszi Csin-Ping kínai elnököt, Donald Tusk lengyel miniszterelnököt, valamint a francia szélsőjobboldal vezetőjét, Marine Le Pent, Giorgia Meloni olasz kormányfőt és Aleksandar Vucic szerb elnököt.
A népszerűségi arányokat azok körében vizsgálták, akik ismerik az adott személyt. A 23 említett vezető közül
habár von der Leyenről is kifejezetten sokan vannak kedvezőtlen véleménnyel (49 százalék). Itt szintén lapunk korábbi kutatásához hasonló eredmény jött ki.
Az Egyesült Államok korábbi elnöke, Donald Trump inkább negatív megítélésű közszereplőnek számít: a 30 százalék azoknak, aki ismeri, inkább pozitívan ítéli meg őt, de 41 százalékuk negatív véleménnyel van. Trump imázsa javult egy év leforgása alatt: 6 százalékponttal többen pozitív szereplőnek látják, míg 4 százalékponttal kevesebben tartják negatív jelenségnek.
Joe Biden negatívabb megítélésű a magyarok szemében, mint Trump: 50 százalék negatívan, és 22 százalék pozitívan ítéli meg (ez utóbbi 6 százalékponttal több mint tavaly). Ursula von der Leyent 25 százalék értékelte pozitív közéleti szereplőnek, azonban 24 százalékponttal többen negatívan látják, ráadásul az ő imázsa kifejezetten romlott egy év alatt, 12 százalékponttal többen vannak kedvezőtlen véleménnyel róla. Erdogan török elnök is inkább negatív megítélés alá esik: 40 százalék tekint rá kedvezőtlenül, és mindössze 24 százalék vélekedik pozitívan róla.