Komoly tudós volt, most Mexikó első női elnökeként vár rá komoly feladat: meg kell állítania a bűnbandák vérengzését

A 22 milliós Mexikóváros korábbi polgármestere, Claudia Sheinbaum nyerte meg a június 2-i elnökválasztást Mexikóban, ezzel ő az első nő és az első zsidó száramzású elnöke az erősen katolikus országnak. A 61 éves klímakutató simán legyőzte ellenfelét, az ellenzéki pártok koalícióját képviselő korábbi szenátort, Xóchitl Gálvezt. A szavazatok 95 százalékának megszámolása után Sheinbaum a voksok több mint 59 százalékát szerezte meg, fő kihívója, aki szintén az első női elnök lehetett volna, 28 százalékot kapott.

A 200 éves köztársaságunk történetében én leszek Mexikó első női elnöke. De nem egyedül érkeztem. Mindannyian megérkeztünk hősnőinkkel együtt, akik a hazát adták nekünk, őseinkkel, anyáinkkal, lányainkkal és unokáinkkal együtt

– mondta győzelmi beszédében az októberben hivatalba lépő Sheinbaum, miután statisztikailag már behozhatatlan előnyre tett szert.

A vasárnapi volt az ország történetének legnagyobb választása. Körülbelül 70 ezer jelölt versengett a 20 ezer törvényhozói, polgármesteri, kormányzói és önkormányzati posztért. A választásra mintegy 100 millió ember regisztrált, bár a részvétel valamivel alacsonyabb lehetett, mint az elmúlt években.

Mexikó történetének nem csak a legnagyobb, hanem a legvéresebb választása is ez volt: tavaly nyár óta 34 olyan embert öltek meg, akik valamilyen közhivatalért kampányoltak, két embert vasárnap a szavazóhelyiségben gyilkoltak meg. A szervezett bűnözés soha nem próbálta még ekkora mértékben befolyásolni azt, hogy kik kerüljenek hatalomra.

Felemás örökség

Sheinbaum győzelme egyértelműen azt mutatja, hogy az ország lakosai támogatják mentorát, Andrés Manuel López Obrador leköszönő elnököt és az általa 2014-ben létrehozott pártjukat, a balos Morenát (a spanyol Nemzeti Újjászületési Mozgalom rövidítése, jelentése: barna). Sheinbaum még jobb eredményt is ért el, mint a hivatalban levő elnök: López Obrado 2018-ban a szavazatok valamivel kevesebb, mint 55 százalékát szerezte meg két sikertelen indulása után. Ugyanakkor a múlt vasárnap megválasztott jelölt nem a saját népszerűségének köszönheti sikerét, megfigyelők szerint a választás inkább volt az előző korrupt és alkalmatlannak tartott vezetés elleni, de még ennél a monogramja után AMLO-nak nevezett jelenlegi elnök melletti szimpátiaszavazás.

Sheinbaum ígéretet is tett arra, hogy folytatja elődje munkáját, így

• tovább emelné a minimálbért,
• folytatná a hatalmas infrastrukturális projekteket az ország legszegényebb régióiban,
• a kiterjesztett nyugdíjprogramot,
• és a fiatalok államilag finanszírozott gyakorlati képzését is.

López Obrador jóléti törekvései nagy népszerűségnek örvendenek a mexikói alsó rétegek körében, több millió embert emelt ki a szegénységből.

Ma a mexikóiak 71 százaléka kap valamilyen formában készpénzes támogatást az államtól.

Sheinbaum emellett megígérte, hogy – akárcsak mentora – jó kapcsolatokra törekszik országa legnagyobb gazdasági partnerének, az Egyesült Államoknak az elnökével, bárki is legyen az. Folytatni kívánja López Obrador bevándorláspolitikáját is, ami amerikai szempontból kedvező, hiszen Mexikóból a korábbiakhoz képest sokkal kevesebb migráns jut át az Egyesült Államokba. Az ezzel foglalkozó állami ügynökséget, amit sokszor vádolnak korrupcióval, ugyanakkor megreformálná.

Emellett folytatni akarja elődje vitatott intézkedéseit is. További feladatokkal látná el a hadsereget (AMLO alatt például alájuk került a repülőterek, kikötők üzemeltetése), és elkötelezett az alkotmánymódosítási törekvések mellett is. Ezek egy része, ahelyett, hogy közvetlenül a bandák felszámolására fókuszálna, ahogy azt az ellenzék javasolja, a burjánzó kartellerőszak mögött álló okokra akar reagálni szociális jóléti programokon keresztül. A javaslatok egy másik része a kritikusok szerint aláásná a demokratikus intézményrendszert, a fékek és ellensúlyok rendszerét. López Obrador azt ígérte, szeptember 30-áig, hivatali ideje végéig elfogadják a mintegy húsz pontból álló alkotmánymódosítást, köztük a független felügyeleti ügynökségek megszüntetését és a magánbefektetések szigorúbb korlátozását.

Az ellenzék mellett a nemzetközi befektetők is aggodalommal figyelik a történéseket. A távozó elnök ugyanis, miután korábban visszaszorította a külföldi- és magánbefektetéseket az energiaiparban, hivatali idejének hátralévő részében korlátozni akarja az új ipari telephelyek létrejöttét az ország vízhiányos területein, lényegében a gazdaságilag élénk Észak-Mexikóban. Az intézkedés valós klímavédelmi – és társadalmi – félelmekre próbál választ adni.

Vérfürdő

Mexikó legkomolyabb problémája azonban nem a gazdaság, hanem a bűnözés. Az ország történetének egyik legnépszerűbb elnöke (akinek újraválasztását az alkotmány tiltja), López Obrador kritikusai szerint a hatéves elnöksége alatti a „golyó helyett ölelés” politikája csak rontott a helyzeten. Üzenete, mely szerint hajlandó lenne megállapodást kötni az ország leghatalmasabb és legerőszakosabb bandáival, hogy véget érjen a vérengzés, nem vezetett látványos eredményre. Igaz, lakosságarányosan körülbelül 4 százalékkal csökkent a gyilkosságok száma a 2019 és 2022 közötti periódusban a korábbi időszakhoz képest, de mivel az ország lakosságszáma nőtt, a kedvező mutató ellenére soha korábban nem öltek meg annyi embert, mint hivatali ideje alatt, és soha annyian nem tűntek el Mexikóban, mint 2018 óta.

A „golyó helyett ölelés” politikája (ennek lényege, hogy az oktatási és gazdasági lehetőségek növelésével felszámolja a szervezett bűnözés gyökereit) alapján elvileg demilitarizálódnia kellett volna az országnak. Ehelyett azonban egyrészt a fegyveres erők csak még nagyobb hatalomhoz jutottak, amely az emberi jogi visszaélések kockázatát is megnövelte, másrészt

az elmúlt öt évben több mint 30 ezer embert gyilkoltak meg Mexikóban évente. Összesen több mint 170 ezer embert esett áldozatul erőszakos cselekményeknek, ami több mint 25 százalékkal haladja meg a korábbi elnökök ideje alatti halálozási adatokat. Mára – a számítás 1962-es kezdete óta – a 100 ezer főt is túlszárnyalta az eltűnt személyek száma.

A valóságban ráadásul mindkét szám jóval magasabb lehet.

Az országban az elkövetett bűncselekmények 93 százalékát nem jelentik be, vagy nem nyomoznak utánuk, állítja még a mexikói állami statisztikai hivatal 2018-as felmérése is, de hasonló eredményre (körülbelül 95 százalékra) jutott a Mexico Evalua nevű agytröszt 2022-es kutatása is.

A választás legfontosabb témája a biztonság. A mexikóiak szenvednek a zsarolástól, attól, hogy megtámadják, meggyilkolják őket. A számok ezen területek mindegyikénél megdöbbentőek

– mondta a Foreign Policy-nek Luis Rubio, a mexikói politika szakértője.

Vagyis Sheinbaum ebből a szempontból biztos nem akarhat hasonló elnöki örökséget maga mögött hagyni. Ezért – elődjéhez a kiváltó okok szociális kezelése mellett – a büntetlenségi arány csökkentését és nemzeti gárda felállítását javasolta a kartelltevékenységek ellen.

Az erőszak ráadásul aránytalanul nagy mértékben nők ellen irányul. Évente több mint 3000 nőt gyilkolnak meg Mexikóban, ennek negyede nőgyilkosság (femicídium), vagyis a nőket pusztán azért gyilkolják meg, mert nők.

Feministaként tekintek magamra

– jelentette ki kampánya alatt több alkalommal is Sheinbaum, ami szintén változástjelenmt, hiszen elődje idején az országot uraló toxikus maszkulinitás és a hímsovinizmus csak még inkább elterjedt – véli a Conversationön Amalendu Misra, a Lancasteri Egyetem nemzetközi politikával foglalkozó professzora. López Obrador több alkalommal is szexista megjegyzéseket tett, egy nők elleni erőszakkal foglalkozó szervezetet politikai aktivizmussal vádolt.

Az emberrablások, eltűnések és embercsempészet jelentős részének nők és lányok az áldozatai Mexikóban. Szakértők szerint komoly feladatok várnak Sheinbaumra a nőket érő erőszak miatt, jelenleg ugyanis a nőknek intézményi apátiával, gyenge jogi védelemmel és az erőszak ellen dedikált korlátozott erőforrásokkal kell szembesülniük.

Az biztos, hogy Sheinbaum eddigi eredményei biztatóak:

Mexikóvárosban az emberölési ráta 50 százalékkal esett vissza 2018. decemberi polgármesteri beiktatása és 2023. júniusi lemondása között

(elnöki kampánya miatt hagyta ott a pozíciót). Azzal érvel, hogy ez a hatékony biztonsági politikájának, a hatékonyabb rendőrségi munkának és az ügyészséggel való szorosabb koordinációnak köszönhető.

Kampányában megígérte, hogy 2027-re a jelenlegi, 100 ezer lakosra jutó 23,3 emberölési számot 19,4-re csökkenti.

Különbségek

Claudia Sheinbaumot hirtelen haragúnak és távolságtartónak írják le munkatársai, aki López Obrador egyik legnagyobb híve, mióta a távozó elnök 2000-ben Mexikóváros polgármestere lett, és elkezdtek együtt dolgozni. Pamela Starr, a Dél-Kaliforniai Egyetem politológusa szerint López Obradorral ellentétben Sheinbaum – akinek nagyszülei bolgár és litván zsidó bevándorlók voltak – „nem populista”, „kevésbé ideologikus” és karizmatikus.

Sokkal inkább egy mainstream baloldali politikus

– nyilatkozta az AFP-nek.

Ez látható volt a koronavírus-járvány alatt is. Miközben López Obrador jelentéktelenítette a vírus hatásait, Sheinbaum a főváros polgármestereként a szélesebb körű tesztelés, a rövidített nyitva tartás, a társadalmi távolságtartás mellett állt ki.

López Obrador bármilyen népszerű is, azt ígéri, mandátuma lejárta után nem fog beleavatkozni utódja munkájába, a tervek szerint még azelőtt nyélbe ütött alkotmánymódosításoknál is hagy némi mozgásteret Sheinbaumnak. „Nem akarok semmit rákényszeríteni” – mondta.

Hogy mi várható Sheinbaum irányítása alatt az országban, nagyban függ attól is, hogy a Morenával megszerezték-e az alkotmánymódosításokhoz szükséges kétharmadot a Kongresszusban. Ez egyelőre még nem világos, de a várakozások szerint csak pár képviselő meggyőzősén fog múlni a minősített többség.

Illetve attól is, hogy ki lesz az USA következő elnöke. Ha ugyanis Donald Trump visszatérne a Fehér Házba, akkor változások jöhetnek. Trump ugyanis kampányában azt állította, a Mexikóban gyártott kínai autókra 100 százalékos extravámot vet ki, valamint kitoloncol több milliónyi, okmányokkal nem rendelkező mexikóit is.