Magyar-belarusz üzleti fórumot tartottak a fehérorosz fővárosban, Minszkben, ahol Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is tiszteletét tette. A Belaruszban tett látogatását Szijjártó széles körben dokumentálta a közösségi médiában, ahol
- képgalériát közölt Szergej Alejnyik fehérorosz külügyminiszterrel való találkozásáról,
- az eredményekről szöveges bejegyzést is közzétett,
- valamint videóbejegyzést a közös sajtótájékoztatójáról,
- és a gazdasági fórumon elmondott beszédéről is,
- és egyet külön arról, hogy Belaruszban is az úgynevezett „békepárti” álláspontot képviseli.
„Megmondom önöknek őszintén, hogy minket Magyarországon elborzasztanak azok a nyilatkozatok, amelyek a háború eszkalációjának veszélyével fenyegetnek. Elborzasztanak azok a nyilatkozatok, amelyek arról szólnak, hogy európai uniós vagy NATO-s tagországok adott esetben katonákat küldenének Ukrajnába” – fejezte ki aggodalmát a magyar külügyminiszter az Ukrajna ellen 2022-ben háborút indító Oroszországgal államközösséget alkotó Belarusz fővárosában. A külügyminisztert – mint a videóból kiderült – egyaránt „elborzasztják”
- a nukleáris fegyverek esetleges felhasználásáról szóló nyilatkozatok
- és azok is, amelyek egy európai kötelező sorkatonaság állítólagos bevezetéséről szólnak.
Szijjártó arról mindamellett biztosította hallgatóságát, hogy „amíg ők kormányoznak Magyarországon”, nem fogják engedni, hogy „akár egyetlen magyar embert is” elvigyenek az ukrán-orosz frontra.
„Mi magyarok békét akarunk, és számunkra világos, hogy a békéhez vezető út azonnali tűzszünettel kezdődik, majd béketárgyalásokkal folytatódik. Ezért a mai megbeszélésünkön arra kértem Belorusz kollégámat is, hogy Belarusz is tegyen meg mindent annak érdekében, hogy véget érjen a háború Ukrajnában” – mondta tárcavezető Belaruszban.
Ami a minszki gazdasági fórum eredményeit illeti, Szijjártó közölte, hogy „Brüsszel csúnyán elrontotta a háborúra adott választ”, és be kellene végre látni: a szankciók nem működnek.
Most a szankciókkal nem sújtott területeken fokozzuk a gazdasági együttműködést Belarusszal. A gazdasági vegyes bizottság mai ülésén aláírjuk a nukleáris együttműködésről szóló megállapodásunkat, emellett 92 vállalatközi találkozót is lebonyolítunk
– részletezte a külügyminiszter, aki azt ígérte, hogy Oroszország legközelebbi szövetségesével Magyarország fokozza majd az együttműködést az agráriparban is, mivel – mint írta:
- a tavaly 9,5 millió keltetőtojást követően most 420 ezer magyar naposcsibe érkezik az országba,
- a gyógyszeripar területén pedig már 95 magyar gyógyszer vásárolható az itteni gyógyszertárakban.
Szijjártó Péter aggodalmai a nukleáris fegyverek bevetésével kapcsolatban annyiban megalapozottak, hogy Alekszandr Lukasenko belarusz diktátor áprilisban arról beszélt, hogy „több tucat” orosz taktikai nukleáris fegyvert telepítettek az országban egy tavalyi megállapodás értelmében, amelyet ő és Vlagyimir Putyin elnök jelentett be a Nyugat elrettentése céljából. Ezeket a taktikai nukleáris fegyvereket harctéri használatra tervezték, szemben a stratégiai robbanófejekkel, amelyeket egész ellenséges városok megsemmisítésére terveztek.
Oroszország május első hetében azt is közölte, hogy egy hadgyakorlat részeként gyakorolni fogják a taktikai nukleáris fegyverek bevetését, miután Moszkva szerint hazánk szövetségesei, Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok fenyegetően lépett fel Oroszországgal szemben.