A magyarokat nagyon elkezdte érdekelni az EP-választás

Megjelent a választás előtti utolsó Eurobarometer felmérés.

Megjelent az európai parlamenti választások előtti utolsó Eurobarometer felmérés, közölte az Európai Parlament. A felmérés főbb megállapításai az alábbiak:

A választások időpontjának ismerete és a hajlandóság is emelkedett a legutóbbi felmérés óta. A növekedés nagyobb, mint az előző EP-választás előtt mért.

A magyar válaszadók 65 százaléka érdeklődik a 2024-es európai választások iránt (szemben az uniós 60 százalékkal), míg 35 százalékuk nem. Ez 15 százalékkal több Magyarországon, mint ugyanekkor 2019-ben.

A magyarok 70 százaléka mondja azt, hogy valószínűleg szavazni fog, ami 3 százalékpontos növekedést jelent 2023 őszéhez képest a magyar válaszadók esetében is, és 10 százalékpontos növekedést a 2019. február/márciusi felméréshez képest.

A magyar válaszadók 46 százalékának pozitív, 39 százalékának semleges, míg 14 százalékának negatív a képe az Unióról. 56 szeretné ugyanakkor, megegyezően az uniós átlaggal, ha az EP szerepe nőne, 9 százalék, hogy maradjon meg a jelenlegi súlya, és 32 százalék, hogy csökkenjen.

A magyar válaszadók számára a közegészségügy kérdése a választások során megvitatandó legfontosabb téma (39 százalék), melyet szorosan követ (38 százalék) a munkahelyteremtés és a gazdaság támogatása, majd Európa jövőjének kérdése (35 százalék). Az EU védelmi politikája a magyar válaszadók 28 százaléka szerint kellene, hogy kampánytéma legyen.

A magyarok szerint a legfontosabb az energiaellátás biztonsága és ennek infrastrukturális biztonsága (40 százalék) a legfontosabb az EU jövője szempontjából. Ezt követi a katonai védelem és biztonság (34 százalék), a versenyképesség, a gazdasági növekedés és az ipar (33 százalék), valamint az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság (31 százalék).

A magyar válaszadók 77 százaléka véli úgy, hogy az Unió hatással van mindennapjaira, míg 23 százalékuk szerint nem ez a helyzet. Ugyanígy, 77 százalék szerint az ország javára vált az uniós tagság (6 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot), amely érték a 2023 őszi adatokhoz képest 4 százalékpontos növekedést mutat.