Szijjártó Péter szerint Magyarország ismét híd lesz a Kelet és a Nyugat között, vagy legalábbis annak egy része. A külügyminiszter Kazahsztánban azt mondta:
A Türk Államok Szervezete hidat képez Kelet és Nyugat között, és Magyarország készen áll ennek az európai pillérévé válni, ugyanis a világ ismételt blokkosodása helyett együttműködésre van szükség.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető Asztanában a TÁSZ külügyminiszteri szintű ülésén rámutatott, hogy bár rendszeresen megállapítják, hogy a globális biztonság már aligha romolhat tovább, találkozóról találkozóra bebizonyosodik az, hogy ez mégis lehetséges.
A külügyminiszter szerint Európa lépései a világ ismételt blokkosodásának irányába mutatnak, márpedig ezt Közép-Európa nem akarja, ugyanis a térség mindig rajtaveszített Kelet és Nyugat konfliktusán, ehelyett konnektivitásra, globális együttműködésre van szükség.
Márpedig ha ennek van bajnoka, akkor az épp a Türk Államok Szövetsége.
Bejelentette, hogy Magyarország százmillió euróval csatlakozik a Türk Befektetési Alaphoz.
A Türk Befektetési Alapot a török elnök kezdeményezésére hozták létre, a hosszú távú célja pedig az, hogy a Világbank és az IMF alternatívája legyen Közép-Ázsiában. Az alap fejlesztési projektekhez biztosít hiteleket a tagállamokban. A török közmédia az alap céljáról azt írta:
„Alternatívát és könnyebb hozzáférést biztosít a hitelhez, és nem engedi, hogy a tagállamokat az IMF-hez hasonló globális pénzügyi szervezetek megszorító politikái szorítsák. Emellett megszabadítja a tagokat a hitelező szervezeteket irányító fejlett országok hegemóniájától.”
Az öt alapító tagállam, Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Üzbegisztán és Kirgizisztán 20-20 százalékos részesedést szerzett az alapban, és hasonló mértékű beruházási hozzájárulást kellett befizetniük. Szijjártó nyilatkozatából azonban nem derült ki, hogy a 100 millió euróval mekkora részesedést szereztek.