Ma köztársasági elnököt és új parlamentet választ Törökország.
A hivatalban lévő államfő, Recep Tayyip Erdoğan két kihívóval néz szembe.
- Kemal Kılıçdaroğlu 2010 óta a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke, a közvéleménykutatások szerint hajszálnyi előnnyel vezet Erdoğan előtt,
- a másik aspiráns, Sinan Ogan, egykor jobboldali parlamenti képviselő,
- a negyedik, a legkevésbé népszerű kandidáns, Muharrem Ince csütörtökön visszalépett (nyitóképünkön ő a „pecsétes”).
Az elnökjelöltek mindegyike nem csupán egy-egy párt, hanem egy-egy pártszövetség támogatását bírja: Erdoğant a Nép Szövetsége, Kılıçdaroğlut a Nemzet Szövetsége, míg Ogant az Atya Szövetsége támogatja.
Ha ma egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok legalább 50 százalékát plusz egy voksot, akkor két hét múlva, május 28-án második fordulót tartanak.
Néhány adat az országról és a választásról:
- a hazánknál több mint nyolcszor nagyobb Törökország lélekszáma 85,3 millió fő,
- választásra jogosult 60,7 millió ember,
- a választásra 192 ezer szavazóhelyiséget alakítottak ki,
- szavazni reggel 8 órától (közép-európai idő szerint 7 órától) 17 óráig (közép-európai idő szerint 16 óráig) van lehetőség,
- rengeteg török él a hazáján kívül, közülük választásra jogosult 3 millió 416 ezer fő,
- a legnépesebb diaszpóra Németországban él, onnan 1 millió 501 ezer török választót tartanak nyilván; a külföldön élő és regisztrált törökök április 27. és május 9. között adhatták le szavazólapjaikat,
- a nem végleges eredményeket elvileg még vasárnap kihirdetik.
A választásra három hónappal azután kerül sor, hogy a délkelet-törökországi földrengések több mint 50 ezer ember halálát okozták, s a következmények súlyosságáért sokan a hivatalban lévő elnököt hibáztatták.
Néhány adat és ígéret az utódesélyes Kılıçdaroğluról/tól:
- 74 éves, korábban köztisztviselő volt,
- visszaállítaná a parlamentáris kormányzást (korrigálva Erdoğannak a 2017-es népszavazáson elfogadott végrehajtó elnöki struktúráját)
- helyreállítja az igazságszolgáltatás függetlenségét (melyet Erdoğan felhasznált az ellenzékkel szembeni fellépésre).
Az új parlamentben valószínűleg kis különbség lesz Erdoğan konzervatív iszlamista gyökerű AKP-je, valamint a nacionalista MHP-t és másokat tömörítő Népi Szövetség, illetve a hat ellenzéki pártból, köztük a szekularista Republikánus Néppártból alkotott Kılıçdaroğlu Nemzet Szövetsége (CHP) között – utóbbit a modern Törökország alapítója, Mustafa Kemal Atatürk hozta létre.
Ők jórészt a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) szimpatizánsai; pártjuk szembehelyezkedik Erdoğannal, de nem tagja a fő ellenzéki szövetségnek, bár kinyilvánította, hogy Kılıçdaroğlut támogatja.