Több mint 20 év börtön után szabadon engedték az Egyesült Államokban elfogott legismertebb hidegháborús kémet – számolt be a BBC.
Ana Montes csaknem két évtizeden át kémkedett Kubának, miközben elemzőként dolgozott a Védelmi Hírszerző Ügynökségnél. 2001-es letartóztatása után a nyomozók azt mondták, hogy tevékenységével szinte teljesen kiszolgáltatta az amerikai hírszerzési műveleteket a kubaiaknak.
Egy kormányzati tisztviselő a most 65 éves nő volt a legkártékonyabb kémek egyike az Egyesült Államokban. Michelle Van Cleave, aki George W. Bush elnök alatt a kémelhárítás vezetője volt, 2012-ben azt mondta a Kongresszusnak, hogy Montes gyakorlatilag mindent kompromittált, amit Kubáról és az ottani hírszerzésről tudtak.
A kubaiak mindennel tisztában voltak, amit tudtunk róluk, és ezt a saját hasznukra tudták fordítani. Montes ezen kívül a kollégáival folytatott beszélgetései során befolyásolni tudta a Kubával kapcsolatos becsléseket, és lehetőséget talált arra is, hogy átadja a megszerzett információkat más hatalmaknak
– mondta Van Cleave.
Letartóztatása után Montest azzal vádolták, hogy felfedte négy amerikai kém személyazonosságát és rengeteg titkos anyagot továbbított az ellenséges országba. A 25 éves kiszabott börtönbüntetését azzal indokolta a bíróság, hogy tevékenységével a „nemzet egészét” sodorta veszélybe.
Montest a hidegháború alatt elkapott többi nagy horderejű kémtől eltérően az ideológia motiválta, nem a személyes haszonszerzés. A Reagan-kormányzat latin-amerikai tevékenységével szembeni ellenérzései miatt egyezett bele, hogy a kubai hírszerzésnek dolgozzon.
A védelmi minisztérium főfelügyelőjének jelentése szerint különösen feldühítette, hogy az Egyesült Államok támogatja a nicaraguai kontrákat, azt a jobboldali lázadó csoportot, amelyet háborús bűnök és egyéb atrocitások elkövetésével vádoltak az országban.
Először egy diáktársa kereste meg a Johns Hopkins Egyetemen 1984-ben, miután felháborodását fejezte ki az Egyesült Államok nicaraguai akciói miatt. Később bemutatták egy kubai hírszerző ügynöknek, és egy New York-i vacsorán „habozás nélkül beleegyezett, hogy a kubaiak támogatásával segítsen Nicaraguán”.
Miután a következő évben Havannába utazott képzésre, csatlakozott a Védelmi Hírszerző Ügynökséghez, ahol idővel vezető elemzői státuszba került.
Majdnem két évtizeden keresztül szinte hetente találkozott kubai ügynökökkel Washington DC éttermeiben, és személyhívón keresztül titkosított információkat tartalmazó kódolt üzeneteket küldött nekik. A kubaiak parancsait rövidhullámú rádión keresztül kapta.