Hétfő délután közleményt adott ki a külügy éléről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, melyben kijelentette, hogy a magyar kormány felháborítónak tartja azokat a vádakat, amelyek szerint Magyarország az orosz narratívát fújná az uniós szankciókkal kapcsolatban.
Szijjártó a EU-s külügyi tanácsülés szünetében jelentkezett be, ahol elmondása szerint érzelmektől túlfűtött, ideologikus vita zajlott az ukrajnai eseményekről, ahol „a józan észnek és a racionalitásnak nem sok terepe maradt”. Szijjártó szerint nincs még egy gazdaság a világon, ami annyire szenvedne a szankcióktól, mint az Európai Unió, épp ezért szerinte „felesleges és mesterséges” verseny alakult ki akörül, hogy az EU nyújt-e annyi támogatást Ukrajnának, mint az Egyesült Államok.
És mindezt azért fájlalja különösen a külügyminiszter, mert szavai szerint az elrendelt büntetőintézkedések a legkevésbé sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, nem segítettek hamarabb véget vetni a háborúnak, de Szijjártó szerint még mindig vannak olyanok, akik ennek az érvelésnek a meglétét is vitatják. Itt hozta be a címben szereplő állítást a miniszter, mi szerint az esetleges kilencedik szankciós csomagról szóló vitában
egyesek egészen odáig elmentek, hogy azt mondták, hogy akik arról beszélnek, hogy a szankciók nem működnek, azok az orosz narratívát használják. Ez felháborító, ezt a lehető leghatározottabban vissza kell utasítani.
Szijjártó aztán úgy folytatta:
Lehet, hogy ezt mások nem értik, de minket nem érdekel, hogy mit gondolnak az oroszok arról, amit mondunk. Az sem érdekel, hogy mit gondolnak Brüsszelben arról, amit mondunk és gondolunk. Minket egy dolog érdekel, hogy a saját nemzeti érdekeinken keresztül tudjunk nézni minden létező kérdést.
A miniszter ezután arról beszélt, két lábbal kell állni a földön, egyúttal lázni, hogy a szankciók „rendkívüli károkat okoznak az európai gazdaság működésének”, éppen ezért szerinte nincs legitimitása az arról szóló érveléseknek, hogy miért ne legyenek közvetlen vagy közvetett egyeztetések a háború résztvevői között. „Békére van szükség, béketárgyalások kellenek, ehhez pedig a háborúban részt vevőknek igenis beszélniük kell egymással, mégpedig minél előbb” – húzta alá.
A tervezett ukrajnai finanszírozási segélyprogrammal kapcsolatban megismételte, hogy Magyarország kész folytatni Kijev támogatását, azonban kizárólag kétoldalú alapon, a közös európai hitelfelvételhez nem fog hozzájárulni, majd arról besézlt, hogy Magyarország jóval korábban kezdte támogatni Ukrajnát, mint azok, akik most Európában büszkén Ukrajna legjobb barátaiként állítják be magukat. Hogy melyik országokra gondolt pontosan, nem fejtette ki.