Napjai lehetnek hátra a börtönben éhségsztrájkoló egyiptomi aktivistának

El-Sziszi elnök úr, nagyon köszönjük a csodálatos vendéglátást, és a látványos szervezést

– mondta António Guterres ENSZ-főtitkár még november 7-én a 27. ENSZ-klímacsúcs, a COP27 megnyitóján Sárm el-Sejkben.

Miközben a bámulatos szépségű búvárparadicsomban és turistaközpontban több mint kétszáz ország részvételével elindult a november 18-ig tartó konferencia, egy kettős állampolgárságú egyiptomi politikai fogoly, Alaa Abd el-Fattah tudatta a külvilággal: hónapok óta tartó éhségsztrájkja után immár a vízivással is felhagy. Víz nélkül a fogvatartottnak mindössze napjai lehetnek hátra. El-Fattah saját bevallása szerint április óta naponta mindössze 100 kalóriának megfelelő élelmet hajlandó magához venni, a vízmegvonással állapota tehát nagyon hamar kritikussá válhat.

A hírre megmozdult a világ. Kedden az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Volker Türk felszólította Egyiptomot, hogy azonnali hatállyal engedjék szabadon az aktivistát, és biztosítsák számára a megfelelő orvosi ellátást. Emmanuel Macron francia elnök és Rishi Sunak brit kormányfő külön egyeztetett Abdel Fattah el-Sziszi egyiptomi elnökkel. Macron hétfőn legalábbis azt mondta: biztosítékot kapott el-Sziszi elnöktől, hogy „elkötelezetett” a bebörtönzött aktivista egészségének megőrzése mellett. Kairóban nem kommentálták Macron kijelentéseit. A fogva tartott Abd el-Fattah rokonai szerint a két elnök közötti állítólagos egyeztetés arra utalhat, hogy Abd el-Fattahot kényszertáplálásban részesíthetik.

Az ügy jelentőségét jól jelzi, hogy Nagy-Britanniában újabb belpolitikai csetepatéra adott okot az egyiptomi aktivista helyzete. Abd el-Fattah, miközben börtönbüntetését töltötte, idén áprilisban megkapta a brit állampolgárságot, tekintettel édesanyja brit származására. Rishi Sunak, az új konzervatív brit miniszterelnök hivatala közölte, hogy a hét elején felvették a kapcsolatot az egyiptomi elnökkel. A brit kormányfő mély aggodalmának adott hangot. David Lammy, a brit Munkáspárt külügyekkel foglalkozó árnyékminisztere ugyanakkor a Twitteren szóvá tette, hogy a kormány nem helyezett kellő nyomást az egyiptomi vezetésre az ügyben. Pedig Egyiptomban messze nem csak Abd el-Fattahot tartják fogva politikai okokból, vannak rajta kívül még jó páran, akik egészen másképpen élvezik az egyiptomi állam vendégszeretetét.

A legóvatosabb becslések alsó hangon is mintegy hatvanezer politikai bebörtönzöttet valószínűsítenek az észak-afrikai országban.

Az egyiptomi börtönökben közismerten rosszak a fogvatartási körülmények, és a politikai foglyoknak az elmúlt bő tíz év során is gyakran kellett kínzásokat elviselniük. Sőt: a 2011-es forradalmat követő első elnök, a később katonai puccsal eltávolított iszlamista politikus és hitszónok, Mohamed Murszi 2019-ben maga is börtönben halt meg. Emberi jogi szervezetek szerint ez azért történt így, mert nem biztosították számára a megfelelő orvosi ellátást.

Ki az az Abd el-Fattah, és miért van börtönben?

A most negyvenéves Alaa Abd el-Fattah vezető demokráciapárti aktivistaként és bloggerként vált ismertté a 2011-es egyiptomi forradalom idején. Ekkor történt, hogy az arab tavasz elsodorta a korábban három évtizeden át regnáló diktátort, Hoszni Mubarakot.

El-Fattah polgári foglalkozása szerint szoftverfejlesztő. Számos közhasználatban lévő szoftver arab nyelvű változatának megalkotásáról is ismert, ugyanakkor családjában nagy hagyománya van a politikai ellenállásnak. Az apja, Ahmad Seif el-Islam kommunista nézeteket valló emberi jogi ügyvéd, aki a hetvenes években a diákmozgalom egyik vezetője volt. A rendőrség ennek megfelelően többször letartóztatta és megkínozta. A börtönben, fogva tartása alatt jogi diplomát szerzett, majd ügyvédként hozzá hasonló vádlottakon igyekezett segíteni. Számos ügyet vitt el egészen az Alkotmánybíróságig.

El-Fattah családjának női tagjai között is számos kritikus értelmiségi sorakozik. Felesége, Laila Soueif társadalmi aktivistaként és egyetemi tanárként dolgozott. Az ő testvére Ahdaf Soueif egyiptomi írónő.

Ilyen családi hátterel Abd El-Fattah számára megától értetődő lehetett az aktivista pálya. Ahogy ő fogalmazott (a link alatti videóban 01:01-től):

Mindannyian ki kell hogy álljunk az igazságosságért. Ennyi. Mindannyiunknak folyamatosan keresni kell az igazságosságot.

És most lássuk Abd el-Fattah börtönéveinek lajstromát, ahogy a New York Times levezette:

• Először 2006. május 7-én tartóztatták le egy békés tüntetésen, amelyen független igazságszolgáltatás követeltek. Hat héttel később szabadult.
• A forradalom évében, 2011 októberében a Fegyveres Erők Legfelsőbb Tanácsának átmeneti uralma alatt azzal a váddal tartóztatták le, hogy agresszióra bujtogatott a kopt keresztény tüntetők ellen, valamint a rohamrendőrök elleni véres összecsapások során. Két hónap után szabadult, fogvatartása idején született meg fia, Khaled.
• 2013. március 26-án éjszaka, Mohamed Murszi iszlamista elnök uralma alatt újra őrizetbe vették. A hatóságok szerint erőszakot szított a Muszlim Testvériség székhelye előtti tüntetés során. Másnap elengedték.
• Két nappal később, március 28-án újra letartóztatták, és vádat emeltek ellene, mert a hatóságok szerint az előző év májusában felgyújtotta az egyik elnökjelölt kampányközpontját. Egy év felfüggesztettet kapott.
• Még ugyanebben az évben, novemberben újra őrizetbe vették egy tüntetésen, amelyen a civilek ellen indított hadbírósági perek ellen tiltakoztak. Vádak: gyülekezési jog megsértése, garázdaság és közfeladatot ellátó személy megtámadása. 115 napos fogvatartás után a következő év márciusában óvadék ellenében szabadult.
• 2014 júniusában távollétében 15 év börtönbüntetésre ítélték. Hazatérte után szeptemberben újratárgyalták az ügyét, ami kötelező eljárás a távollétükben elítélt vádlottak számára. A tanácsvezető bíró a tárgyalás közepén lemondott, mondván, hogy az ügyészség jogellenesen szerzett bizonyítékokat. Ezúttal is óvadék ellenében helyezték szabadlábra. Az első éhségsztrájkját az újratárgyalásra várva indította. Amíg Abd el-Fattah börtönben volt, az apja meghalt. A temetésére sem tudott elmenni.
• 2015. február 23-án öt év börtönbüntetésre ítélték. 2019-ben próbaidőre bocsátották, így újra találkozott kisfiával, de minden éjszakát a rendőrségen kellett töltenie.
• Még ugyanebben az évben, szeptemberben – amikor Egyiptomban újabb tüntetések voltak – újra őrizetbe vették, de a családja nem tudta kideríteni, hogy pontosan mivel is vádolják.
• Jelenleg újabb ötéves börtönbüntetését tölti, ezt 2021-ben szabták rá „a nemzetbiztonságot aláásó hamis hírek terjesztése” miatt. Ennek az ítéletnek az a ténybeli fedezete, hogy Abd el-Fattah megosztott egy bejegyzést a közösségi médiában egy fogoly haláláról. A mostani éhségsztrájkját még április 2-án indította el.

Abd el-Fattah és családja az ENSZ-klímacsúcs biztosította széles nyilvánosságot most láthatóan arra használja, hogy felhívják a figyelmet az Egyiptomban tapasztalható súlyos emberi jogi jogsértésekre. Hogy ez az igyekezet mennyire hatékony, az majd elválik. Greta Thunberg kedden mindenesetre felszólalt a politikai foglyok szabadon bocsátása mellett.

Nincs klímajog társadalmi igazságosság és emberi jogok nélkül

– írta több részre tagolt Twitter-bejegyzésében. Az Abd el-Fattah szabadon bocsátását követelő petíciót eddig több mint ezren írták alá.

Mivel Magyarország több szövetségese – köztük Nagy-Britannia és Franciaország – a legfőbb közjogi méltóságok szintjén reagált Abd el-Fattah esetére, levélben fordultunk a Külgazdasági és Külügyminisztérumhoz, hogy tegyék világossá, mi a magyar álláspont az ügyben. Levelünkre még nem kaptunk választ a tárcától.