Az EU energiaügyi miniszterei elfogadták a javaslatot arról, hogy előkészítsenek egy tervet az európai gázfogyasztás csökkentésére, írja a Telex a Welt cikke alapján. A tervből, ami alól több tagállam felmentést kaphat, célja, hogy a tagállamok csökkentsék az orosz gázszállításokból eredő kockázatokat.
- Az Energiaügyi Tanács rendelete szerint valamennyi EU-tagállam augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkenti a gázfelhasználást, hogy megelőzzék az ukrajnai háború miatt fenyegető energiaválságot. A célok elérésére a tagállamok önkéntes alapon kötelezik el magukat, amennyiben viszont az Európai Bizottság az ellátás biztonságára vonatkozó “uniós riasztást” hirdetne ki, a gázkereslet-csökkentés kötelező valamennyi tagállam számára.
- A gázfelhasználás csökkentésének célja, hogy már a tél beállta előtt, majd annak folyamán a tagországok gázkészleteket halmozzanak fel, hogy felkészülten várják az orosz gázellátás esetleges zavarait – írja az MTI.
- A rendelet azonban egyebek mellett lehetőséget biztosított arra, hogy azok a tagországok, melyek nincsenek összekapcsolva más tagországok gázhálózataival, menetességet kérjenek a kötelező gázfelhasználás csökkentére vonatkozó célok teljesítése alól. Azok a tagállamok, amelyek villamosenergia-hálózatai nincsenek összehangolva az európai villamosenergia-rendszerrel, és amelyek áramtermelése nagymértékben függ a gáztól, szintén mentességet élvezhetnek a villamosenergia-ellátási válság kockázatának elkerülése érdekében.
- A tagállamok akkor is eltérést kérhetnek a célérték teljesítésétől, ha elérték gáztárolási kapacitásuk maximumát, ha nagymértékben függenek a gáztól, mint az alapvető fontosságú iparágak alapvető energiaforrásától, vagy gázfogyasztásuk az elmúlt évben legalább 8 százalékkal nőtt az elmúlt öt év átlagához képest.
A tagállamok megállapodtak abban is, hogy intézkedéseik hatása nem érinti a védett fogyasztókat, köztük a háztartásokat és a társadalom működéséhez szükséges alapvető szolgáltatásokat, például az alapvető fontosságú szervezeteket, az egészségügyet és a védelmi hatóságokat. A lehetséges intézkedések közé egyebek között a villamosenergia-ágazatban felhasznált gáz csökkentése, az iparban használt üzemanyag felváltását ösztönző intézkedések, nemzeti figyelemfelkeltő kampányok, a fűtés és a hűtés csökkentésére irányuló célzott kötelezettségek tartozhatnak.
A rendelet kivételes és rendkívüli, korlátozott időre szól. Egy évig marad érvényben, az Európai Bizottság azonban 2023 májusáig vizsgálatot végez, hogy mérlegelje meghosszabbításának szükségességét.
A német gazdasági államtitkár szerint a tervet csak Magyarország ellenezte, és „az orosz gázt nem importáló tagállamok is szolidaritást vállaltak, és egyetértettek a gázfogyasztás csökkentésével. Ilyesmi még soha nem fordult elő”.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szavazás után úgy fogalmazott, hogy az európai uniós gáztakarékossági rendelet megalapozatlan, végrehajthatatlan és teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a magyar emberek érdekeit, ezért a kormány egyetlen tagállamként nemmel szavazott az elfogadására. „Egyedül mi jeleztük, hogy nemmel szavazunk, mert a rendelet teljes egészében figyelmen kívül hagyja a magyar emberek érdekeit” – emelte ki.
A külügyminiszter sérelmezte, hogy nem vették figyelembe hazánk különleges helyzetét, miután az ország évtizedek alatt kialakult energiaellátási struktúrája alapján rendkívül magas a földgáz aránya a nemzeti energiamixben, és a fogyasztás felét a lakosság adja, ami ugyancsak kivételesen magasnak számít. Ez szavai szerint nem minősítés, pusztán a helyzet leírása.
Szijjártó szerint a rendelet negatív képet fest az EU versenyképességéről. „Ott lesz a földgáz a tárolókban, és majd nem engedjük felhasználni (…) Ez az európai gazdaságokra elképesztő hatásokkal fog bírni” – fogalmazott.