Annak ellenére, hogy nem tagja az Európai Uniónak, Norvégia követi az EU szankciós politikáját, és lezárja kikötőit az orosz hajók előtt, kivéve a vonóhálós halászhajókat – jelentette be a norvég kormány pénteken.
Az Ukrajna elleni orosz offenzíva február 24-i megindítása óta a skandináv ország is átvette az EU Oroszországot sújtó szinte valamennyi büntetőintézkedését, még ha gyakran némi késéssel is.
Pénteken Norvégia bejelentette, hogy Oslo végrehajtja az EU három héttel korábban, április 7-én elfogadott ötödik szankciós csomagját is. Ezen büntetőintézkedések – néhány kivétellel – magukban foglalják az egyetlen norvég-orosz határátkelőhelyen, az északi sarkkörön túl fekvő Storskog településen keresztül történő orosz közúti belépést is.
Az orosz nemzeti lobogó alatt közlekedő hajókra vonatkozó, a norvég kikötőkben érvényes kikötési tilalom május 7-én lép hatályba, de nem vonatkozik majd azokra a halászhajókra, amelyek közül sokan Norvégiában és a Spitzbergákon rakodják ki a kifogott zsákmányt.
Ezt a sarkvidéki norvég szigetcsoportot az 1920-ban aláírt, de csak 1924-ben hatályba lépett Svalbardi Egyezmény szabályozza, amely lehetővé teszi minden részes tagállam, így Oroszország részére is, hogy ott egyenlő versenyfeltételek mellett folytasson gazdasági tevékenységet.
A büntetőintézkedések jelentik a legfőbb nyomásgyakorlási eszközt számunkra az orosz kormányzattal szemben,
jelentette ki Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter közleményében. „Kulcsfontosságú, hogy az EU és a többi ország mellé álljunk, és megnehezítsük, hogy Oroszország az ukrajnai háborúját finanszírozza” – tette hozzá a norvég diplomácia vezetője.
Az ellenzék bírálta a baloldali-liberális norvég kormányt, amiért késleltette az újabb büntetőintézkedések elfogadását, amely az ellenzék szerint azt a kockázatot rejti magában, hogy segített Moszkvának kihasználni az Ukrajna elleni támadás után létrejött európai egységfronton támadt kiskaput.
Az oslói kormány ugyanakkor attól tartott, hogy a norvég kikötők orosz hajók előtti lezárása veszélyeztetné a két ország közötti kétoldalú halászati együttműködést.
A hidegháború közepén tető alá hozott és példaértékűnek tartott 1976-os egyezmény értelmében Norvégia és Oroszország megállapodott a Barents-tenger több halfajának fogási kvótájáról. A Barents-tenger a Norvégia számára is értékes exportcikk, a tőkehal jelentős állományának ad otthont.
Oslo szerint az orosz halászhajók részére biztosított kivételes kikötési engedmény összhangban van az EU-s szankciókkal.
(MTI)