Gyorsan elfogadható, előkészített szankciós csomag elkészítését akarja elérni Edgars Rinkēvičs lett külügyminiszter a Guardian cikke szerint. Ennek része lenne amerikai katonák és Patriot-rakétarendszer balti országokba telepítése, Oroszország kizárása a nemzetközi Swift átutalási mechanizmusból, valamint újbóli büntetőintézkedések kivetése az Északi Áramlat 2 gázvezetékre. Természetesen ezeket a tetteket akkor látná szükségesnek Rinkēvičs, ha az oroszok tényleg lerohanják Ukrajnát.
A lap felidézi, hogy 100 ezer körüli orosz katona van közel az ukrán határhoz, a helyzet pedig 2015 óta nem volt ilyen feszült a térségben. Akkor tört ki a kelet-ukrajnai háború, amikor felségjelzés nélküli orosz katonák és haditechnika jelent meg a Krímen és a donyecki, luhanszki régiókban. A végén Minszkben a felek fegyverszünetet kötöttek, ám ez most közel jár az összeomláshoz.
Rinkēvičs ötlete nem új, a NATO-külügyminiszterek múlt heti találkozója során már felvetette Antony Blinkennek, amerikai kollégájának. Rinkēvičs így fogalmatott most:
Oroszországnak tudnia kell, hogy ha bármi rosszat tesz Ukrajnában, akkor a NATO- és amerikai jelenlét a szövetség keleti szárnyán növekedni fog. Ha ezt teszitek, a mostaninál is nagyobb jelenlétet provokáltok ki.
A lett külügyminiszter szerint kétoldalú megbeszélésekkel már most körvonalazni kéne a leendő NATO-reakciót, hogy az ne heteket, hónapokat vegyen igénybe. Rinkēvičs azt is kimondta, hogy a NATO belügye, ha pl. Ukrajna vagy Grúzia (azaz Georgia) be akar lépni a katonai szövetségbe. Szerinte a NATO-t nem érdekli, hogy ez vörös vonalnak számít Moszkva szemében, Oroszország olyan harmadik félnek számít ez ügyben, akinek nincs beleszólása mindebbe.
(Képünk illusztráció, a Krímen állomásozó orosz csapatokat ábrázoló műholdfotó.)