Az Iszlám Állam egyik legsúlyosabb tömeggyilkossága 123 feltételezett áldozatának maradványait találták meg egy tömegsír feltárása során az iraki Moszul közelében – írja a BBC News. Az áldozatok maradványaiból vett DNS-mintákat most összehasonlítják a feltételezett áldozatok rokonaitól vett mintákkal – így próbálják azonosítani a halottakat.
Az áldozatok közül sokakat valószínűleg 2014. június 10-én végezték ki elképesztő kegyetlenséggel, miután az Iraki és Levantei Iszlám Állam terroristái megostromolták és elfoglalták az Irak északi területén található Badus községben található büntetés-végrehajtási intézetet. A börtön elleni támadásban legalább hatszázhetven, többségében síita muszlim fogvatartott lelte halálát. A börtön elfoglalása után a terrorszervezet először etnikai és vélt vallási hovatartozásuk alapján csoportokra osztotta a börtönben fogvatartott mintegy háromezer embert. A szunnita muszlimokat kiszabadították, majd az arra kiválasztott foglyokat teherautókra rakták, egy szakadékhoz szállították, és egyesével a szakadékba lőtték őket.
A bagdadi törvényszék tömegsírok feltárásával foglalkozó részlegének vezetője vezetője, Jasmin Munzer a múlt héten közölte, hogy több mint száz család adott vérmintát a fővárosban, és tucatnyi másik család négy déli tartományban. Megjegyezte ugyanakkor, hogy öt másik tartományban kell még DNS-mintáka venni, mielőtt az azonosítási folyamat megkezdődhet.
Az Iszlám Állam hatalma csúcsán 88 ezer négyzetkilométernyi földterületet felett gyakorolt uralmat Irak keleti részétől egészen Nyugat-Szíriáig, és csaknem nyolcmillió emberre kényszerítették rá brutális uralmukat. A terület felszabadítása után derült fény a terrorszervezet által elkövetett bűnök nagyságrendjére, ideértve a tömeggyilkosságokat, kínzásokat, élve csonkolásokat, etnikai és felekezeti alapú támadásokat, valamint a nők és lányok ellen elkövetett brutális erőszakcselekményeket és szexuális rabszolgatartást.
Az Iszlám Állam „kalitfátusának” bukása óta több mint két és telt el már, ám a rémtetteiről ismert terrorszervezet továbbra sem nem múlt el nyomtalanul. Az Északkelet-Szíriában található al-Hol táborban, az Iszlám Állam feltételezett fegyvereseinek több mint huszonhétezer gyereke kallódik oktatás nélkül, borzalmas életkörülmények között. A tábort a terrorszervezet legyőzésében kulcsszerepet játszó kurd hatóságok őrzik.
Az AP június elején kölzölt riportjában azt írják, az egyetlen olyan intézmény, amely hatással lehet a táborban élő gyerekekre, az Iszlám Állam szervezetének megmaradt része.
A táborban a terrorszervezet egykori tagjainak hátramaradt családtagjai élnek, és nagy eséllyel itt húzza meg magát a terrorszervezet operatív munkatársainak és szimpatizánsainak megmaradt hálózata. Szíria keleti részén a szervezetnek ma is vannak alvósejtjei, amelyek alacsony intenzitással, de tovább folytatják tevékenységüket.
Az al-Hol táborban élő gyerekek nagy része még nem érte el a tinédzser kort, a kilátásaik és életkörülményeik egyaránt siralmasak, a legtöbben olvasni és írni sem tudnak, a helyzetük megoldását illetően pedig nem látszik nemzetközi érdeklődés és akarat.
Ezért arra kérik, a táborban élő külföldiek országait, hogy fogadják vissza a nőket és gyermekeket. A probléma az, hogy a kormányok gyakran úgy látják, hogy ezek a gyerekek inkább jelentenek veszélyt, mintsem, hogy megmentésre szorulnának.
Ezek a gyerekek az ISIS áldozatai
– mondta Sonia Khush, a Save the Children nevű szervezet szíriai műveleti igazgatója. Ahogy a riportban hozzátette: egy négyéves fiúnak valójában nincs ideológiája, csak törődésre és tanulásra van szüksége. Szerinte az ilyen táborok nem alkalmasak arra, hogy a gyerekek nőjenek fel bennük, hiszen itt nincs lehetőségük a tanulásra, a társas élet szabályainak elsajátítására, és feldolgozni sem tudják az általuk átélteket.
Az AP riportja szerint az al-Hol tábor két részlegből áll. A nagyobbikban körülbelül ötvenezer szíriai és iraki állampolgár tartózkodik, közülük mintegy húszezer gyermek, a többiek pedig nagyrészt az egykori terroristák felesége vagy özvegyei. A tábor másik, szeparált és szigorúan őrzött részében további kétezer nő él. Ők ötvenhét különböző országból származnak, és ezeket tartják az Iszlám Állam legelkötelezettebb támogatóinak. A tábornak ezen a részén közel nyolcezer gyermek él.
A tábor fő részlegében az UNICEF és a kurd hatóságok korábban huszonöt oktatási központot hoztak létre, de 2020 márciusa óta ezeket zárva tartanak a COVID-19 miatt. Az UNICEF és partnerei könyveket viszont továbbra is terjesztettek a gyerekek között, hogy önállóan tanulhassanak.
A tábor szeparált részében a hatóságok azonban egyáltalán nem tudtak oktatási központokat létrehozni. Ehelyett az ottani gyerekeket nagyrészt az anyjuk tanítja, a kurd tisztviselők szerint többnyire IS ideológiájára. A tábornak ebben a részében gyakran több családot összezsúfolnak; az orvosi létesítmények minimálisak, a tiszta vízhez való hozzáférés és a szennyvízelvezetés korlátozott. Télen a víz elárasztja a sátrakat, és többször tűz is keletkezett a gáztűzhelyeket főzéshez mellett fűtésre is használják.
Március végén az amerikai erők által támogatott kurd hatóság razziát folytatott a táborban, és őrizetbe vettek mintegy 125 feltételezett ISIS-katonát, köztük irakiakat és szíriaiakat. Az általuk alkotott alvó sejtek a táboron belül tisztogatásokat folytattak a terrorszervezet ideológiájának elhagyásával gyanúsított lakosok ellen. A meggyilkoltak közül többen informátorként is dolgoztak vagy a szabályok megszegésével prostituáltként próbáltak túlélni.