Strasbourgi ítélet: törvénytelenül tiltották meg az Orbán háza elé szervezett tüntetést

Az Emberi Jogok Európai Bírósága egy hét éve húzódó ügyben mondta ki az ítéletet.

Nem lehet önkényes, törvényen kívüli indokkal megtiltani az Orbán Viktor háza elé szervezett tüntetést sem – ezt mondta ki Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) abban a hét éve húzódó ügyben, amelyben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egy devizahiteles aktivistát képviselt.

A TASZ közleményében emlékeztet: Póka László 2013 őszén jelentett be tüntetést a kormányfő budapesti otthona elé. A megmozdulás résztvevői a kormány intézkedéseivel szembeni elégedetlenségüket akarták kifejezni. Ám a Terrorelhárítási Központ (TEK) ekkor zárta le a miniszterelnök háza előtti útszakaszt, erre hivatkozva a rendőrség nem foglalkozott érdemben a tüntetők bejelentésével, hanem megállapította saját hatáskörének hiányát.

Mint írták: a felülvizsgálati eljárásban az akkori Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság nem vizsgálta, hogy szabályos döntést hozott-e a rendőrség és nem utasította a hatóságot a bejelentés érdemi vizsgálatára. Ehelyett átvette annak jogkörét és hatósági szerepbe helyezkedve maga vizsgálta meg a bejelentést, majd a védett személyek biztonságához fűződő érdek mellett a környéken lakók mozgásszabadsága és magánszférája védelmében megtiltotta a tüntetés megtartását.

A bejelentő először – ugyancsak a TASZ segítségével – az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, ám hiába nyújtottak be alkotmányjogi panaszt 2013. december 13-án, azt az AB egészen tavaly decemberig nem vizsgálta. Akkor megállapította, hogy a tiltás túlterjeszkedett a törvényi előírásokon, de a panaszt okafogyottnak nyilvánította az új gyülekezési törvény hatályba lépésére tekintettel.

Ezután mondta ki az EJEB, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye csak akkor engedi meg a gyülekezési jog korlátozását, ha a korlátozást törvény írja elő. A tüntetés bejelentésének idején hatályos gyülekezési törvény szerint csak két okból lehetett egy gyűlést megtiltani: ha a megtartása súlyosan veszélyeztetné a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését, illetve ha a közlekedés más útvonalon nem lenne biztosítható.

A tüntetést megtiltó bíróság ilyen indokra nem hivatkozott, így mivel a tiltásnak nem volt értelmezhető jogi alapja, az EJEB további feltételeket nem is vizsgált, hanem kimondta, hogy a tiltás az Egyezmény 11. cikkébe ütközött.

A TASZ közölte: már számos hazai bírósági ítélet kimondta, hogy törvénysértő az a hatósági praktika, hogy a TEK által elrendelt biztonsági intézkedésre hivatkozva tiltanak meg vagy oszlatnak fel tüntetéseket. Sajnos ez nem zavarta a hatóságokat abban, hogy folytassák a jogsértést – nemcsak a miniszterelnök házánál, ahol a TEK azóta is fenntartja a lezárást, hanem a Kossuth téren is.

Az EJEB mai ítélete az ehhez hasonló, jogalap nélküli gyakorlatok megsemmisítő kritikája. Emellett üzen az Alkotmánybíróságnak is, amely egy hasonló, szintén a miniszterelnök háza elé szervezett demonstráció kapcsán nem találta jogsértőnek, hogy a rendőrség a szomszédok jogainak és szabadságának esetleges sérelmére alapozta a tiltást, ellentmondva az akkori gyülekezési törvény szabályainak

– mondta Hegyi Szabolcs, a TASZ politikai szabadságjogi projektjének szakértője hozzátéve, hogy a kormány erre hivatkozva szabályozta újra a gyülekezési jogot.

Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu