John Bolton volt nemzetbiztonsági tanácsadó azt állítja megjelenés előtt álló könyvében, hogy Donald Trump amerikai elnök arra kérte kínai hivatali partnerét, Hszi Csin-pinget egy zárt ajtók mögötti tárgyaláson 2019 júniusában, hogy segítsen neki újraválasztatásában: az amerikai farmerek megnyeréséhez Kína vásároljon az Egyesült Államoktól mezőgazdasági termékeket. A könyvből szerdán részleteket jelentetett meg több napilap.
Az igazságügyi minisztérium azonban kedden beperelte Boltont, hogy késleltesse a megjelenést, amíg a nemzetbiztonsági tanács be nem fejezi a kézirat titokügyi ellenőrzését, mert az a tárca álláspontja szerint eredeti formájában „kárt okozna az Egyesült Államok nemzetbiztonságának”. A minisztérium szerdán sürgősségi kérelemmel egészítette ki a keresetet a washingtoni szövetségi bíróságon, és már pénteken tárgyalást szeretne. Azzal is vádolja a kormány a volt tanácsadót, hogy információinak nyilvánosságra hozatalával megsérti a kormánnyal 2018-ban megkötött titoktartási megállapodását.
A könyvből már januárban jelentetett meg részleteket a New York Times, szerdán pedig újabb részletek jelentek meg ebben is, valamint a The Wall Street Journalben. Ezenkívül Bolton adott egy tévéinterjút könyvéről, és ezt vasárnap sugározza az ABC. Pedig Ellen Knight, a nemzetbiztonsági tanács információbiztonságért felelős igazgatója korábban azt mondta: a könyv csak akkor publikálható, ha törlik a benne szereplő titkos és szigorúan titkos információkat.
Leszögezte, hogy a titkos információkat semmilyen más formában – például interjúban vagy szenátusi meghallgatás során – nem lehet nyilvánosságra hozni.
Bolton ügyvédje azt állítja: szakértők segítségével már minden titkos információt töröltek a kéziratból.
A New York Timesban megjelent egyik részlet szerint az elnök személyesen mondta Boltonnak, hogy addig nem folyósítják Ukrajnának a kongresszus által megszavazott katonai segélyt, amíg Kijev nem indít vizsgálatot a demokraták elnökjelöltségére pályázó Joe Biden egykori alelnök és a fia, Hunter Biden korrupciógyanús ukrajnai üzleti ügyeiben. Trump tagadja, hogy ilyen történt volna.
Ami az amerikai mezőgazdasági áruk Kína általi vásárlását illeti, Bolton megállapítja könyvében: az elnök számára a saját politikai érdek összekeveredik a nemzetivel. De Trumpnak voltak más tisztességtelen lépései is, például a török Halkbankkal vagy a ZTE kínai technológiai céggel kapcsolatban – állítja. Bolton szerint az elnök számára “az igazságszolgáltatás akadályoztatása életmódbeli kérdés”. Ezenkívül felsorol olyan eseteket, amelyek arra utalnak, hogy
Beszámol egy olyan esetről is, amikor állítólag az elnök arra biztatta Hszi Csin-pinget, hogy folytassa az internálótáborok (a szerző szóhasználatában koncentrációs táborok) építtetését a Kínában kisebbségben élő muzulmánok, így például az ujgurok számára, mert „ez a helyes”. Ennek a történetnek a nyilvánosságra kerülése a sajtóban egy napra esett azzal, hogy Trump aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a külügyminisztérium szankcionálja azokat a kínai tisztségviselőket, akik visszaéléseket követnek el az ujgurok ellen.
A törvénytervezetet májusban szavazta meg szinte egyhangúlag a kongresszus két háza. Éppen szerdán történt az is, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Hawaii-on tárgyalt kínai hivatali kollégájával, Jang Csie-csivel.
A volt nemzetbiztonsági tanácsadó állításai veszítenek a hitelükből amiatt, hogy nem volt hajlandó tanúskodni az elnök elleni alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) szenátusi tárgyalásán. Vannak, akik szerint azért nem tanúskodott, mert információit a szenzációnak szánt könyvére tartogatta. Bolton csak egy a sok ember közül, aki közel állt az elnökhöz, majd könyvet írt, amelyben támadta őt, viszont a volt nemzetbiztonsági tanácsadó ismerte meg legjobban az amerikai külpolitika alakításának folyamatát.
(MTI, kiemelt kép: AFP/Saul Loeb)