Svájci bicskája rengette meg Macron hatalmát

Emmanuel Macron elnökségének eddigi legnagyobb botránya robbant ki azzal, hogy Alexandre Benalla, a francia elnök egyik legmagasabb rangú biztonsági embere rátámadt egy tüntetőre, az ügyet pedig megpróbálták elhallgatni a nagyközönség elől, sikertelenül.

Május 1-jén egy párizsi kormányellenes tüntetésen készült arról, ahogy egy rendőrsisakot viselő férfi egy fegyvertelen demonstrálót fojtogat és ütlegel. Az eset csak július közepén került nyilvánosságra, a felvételt a Le Monde című francia lap közölte, és az is rögtön kiderült, hogy az elkövető Macron testőre volt. Az ellenzék szerint Macron stábja ráadásul mindent elkövetett, hogy megvédjék az agresszív tettest.

Később napvilágot látott egy másik videó is, amin Banella egy fiatal nőt teper le a földre, holott arra semmi szükség nem volt.

Ki ez az ember?

A mindössze 26 éves Benalla felemelkedése figyelemreméltó. Sokáig rögbizett, jogi diplomát szerzett, majd 2010-ben kezdett el politikusok testőreként dolgozni. 19-20 éves korában bekerült a francia hadsereg operatív tartalékába, majd csatlakozott a Szocialista Párt biztonsági csapatához. A 2012-es elnökválasztási kampányban Francois Hollande testi épségére vigyázott, majd Arnaud Montebourg akkori ipari miniszter sofőrje lett.

Néhány hét után elváltak az útjaik, mert Benalla autóbaleset okozott, aztán megpróbált elmenekülni a helyszínről. A férfi ezután felszívódott, és állítólag Marokkóban helyezkedett el egy biztonsági cégnél.

Később Macron kampánya miatt tért Franciaországba, és ekkor kezdett el igazán szárnyalni. Gyakorlatilag mindenhová követte az elnököt, akár beszédet mondott, akár kerékpározni, akár a teniszpályára ment. Az AFP beszámolója szerint Macron eseményein állítólag többször izmozott az újságírókkal.

A francia lapok által kiszivárogtatott levelezésekben Benalla azt akarta elérni, hogy a kampányban résztvevő biztonsági emberek a rohamrendőrökhöz hasonlóan kapjanak páncélt és tömegkontrolláló fegyvereket, de ezt az ötletet a párt pénztárnoka elvetette, mert egyrészt ostobaságnak tartotta, másrészt kétségbe vonta a megoldás jogszerűségét. Benalla szeretett volna pisztolyt is magának, de a belügyminisztérium megtagadta a kérését. Később a párizsi rendőrségen keresztül aztán mégis sikerült neki beszerezni egyet. Emiatt ráragadt a Rambo becenév.

Benalla – aki 2015 óta egyszer sem vett részt csendőrségi bevetésen – alezredesi rangot tölt be a szervezetnél, ami egy rendkívüli eredmény egy ilyen fiatal embertől.

Miután Macront megválasztották elnöknek, Benallát a kabinet biztonságért felelős helyettes vezetőjének nevezte ki. Franciaországban az ilyen magasan rangsorolt, több feladatot is ellátó biztonsági embereknek speciális neve van:

les couteaux suisses, azaz svájci bicskák.

Az egyik bicska viszont most kinyílt és a lehető legrosszabbat tette vele exfőnökének.

Előbb kellett volna gondolkozni

Amit Benalla május 1-jén tett, az egyrészt embertelen, másrészt jogszerűtlen:

• bántalmazott egy fegyvertelen és láthatóan nem agresszív tüntetőt;
• tette mindezt rendőrségi egyenruhában, pedig nem volt felhatalmazása rá, hogy részt vegyen az akcióban;
• és el akarta tüntetni az incidensről készült felvételt.

Gerard Collomb belügyminiszter már másnap értesült az esetről, de elhatárolta magát az ügytől, mondván, úgy érezte, hogy nem az ő feladata eljárást indítani. Ezért továbbította az információt Macron stábjának. Ők a francia jogszabályokkal ellentétben nem jelezték a történteket az államügyésznek, hanem felfüggesztették Benallát 15 napra. Ezt később úgy próbálták meg kivédeni, hogy ez az Elnöki Palota által kiszabható legsúlyosabb szankció.

Ha ezen a ponton az ügynek megfelelően intézkedett volna Emmanuel Macron és csapata, akkor az egésznek talán semmilyen következménye nem lett volna, de a testőrt valamiért nagyon nem akarták elbocsátani, amire a háttere ad egy kis magyarázatot. Havi tízezer eurót keresett, kormányautóval járt, az albérletét pedig az állam fizette. Az elnöki párral pedig állítólag olyan szoros volt a kapcsolata, hogy volt kulcsa Macronék nyaralójához az észak-franciaországi Le Touquet városában.

Az elnök végül csak azt követően rúgta ki őt, hogy a Le Monde lehozta a bántalmazásról készült videót. Ez komoly kérdéseket vet fel azt illetően, hogy Macron közeli emberei miért állhatnak a törvények felett, és miket titkolhatnak még.

Macron több mint egy hétig nem szólalt meg hivatalosan az ügyben. Végül szerdán megtörte a csendet és arról beszélt, csak őt lehet felelőssé tenni a történtekért, majd mikor arról kérdezték, a testőr hozzáfért-e az államtitkokhoz, azzal viccelődött, hogy Benalla nem a szeretője.

Banellát őrizetbe vették, jelenleg két parlamenti, egy belső rendőrségi és egy bűnügyi eljárás zajlik ellene, utóbbi csoportos garázdaság miatt. Rajta kívül három társát tartóztatták le. A két áldozatot azonosították és be is idézték őket, hogy meséljék el a történteket.

Jean-Luc Mélenchon, a La France Insoumise nevű baloldali párt alapítója és Macron egyik volt kihívója egy interjúban arról beszélt, hogy az elnök akkor botrányba keveredett, mint annak idején a Watergate volt, ami Richard Nixon amerikai elnök lemondásához vezetett később.

Az egyelőre erősen kérdéses, hogy a biztonsági főnökhelyettes hibája mibe kerül majd Macronnal, de a sztorinak még közel sincs vége, és az már most látszik, hogy vesztett az emberek bizalmából. Ezt két közelmúltban készült közvélemény-kutatás is jól szemlélteti:

• az emberek 80 százalékát sokkolta a Benalla-ügy;
• bár a francia labdarúgó-válogatott világbajnoki győzelme után az elemzők azt várták, hogy nő majd Macron népszerűségi rátája, ami ehhez képest rekord alacsonynak számító 39 százalékra esett a botrány miatt.

Kiemelt kép: Ludovic Marin / AFP