London új polgármestere, Sadiq Khan keddi bejelentése szerint támogatja, hogy kiemelt helyen, a parlament előtti téren emeljenek szobrot a brit szüfrazsettmozgalom emlékére.
Khan arra a petícióra reagált, melyet többek közt olyan személyiségek írtak alá, mint J.K. Rowling, a Harry Potter könyvek írója, Emma Watson és Naomi Harris színésznők, Stella Creasy és Caroline Lucas parlamenti képviselők és Abi Morgan, A szüfrazsett című 2015-ös film forgatókönyvírója. A petícióban azt kérik, hogy a nők jogaiért harcoló mozgalom emlékére emeljenek egy női szobrot a parlament előtti téren, ahol olyan kiemelkedő férfiak szobrai állnak, mint Winston Churchill, Mahatma Gandhi és Nelson Mandela.
Az online petíciót Caroline Criado-Perez feminista aktivista indította. Ő vezette azt a kampányt is, melynek eredményeképpen Jane Austin brit író 2017-től felkerül a tízfontos bankjegyre.
Tizenegy szobor áll a Parliament Square-en, de egy sem nő
– írta Criado-Perez a petícióban. Hozzátette:
két év múlva lesz száz éve, hogy azok a nők megnyerték a harcot és kivívták a szavazati jogot. Megérdemlik, hogy megemlékezzenek róluk. Kapjanak szobrot a Parliament Square-en.
Khan magát büszke feministának nevezte a polgármesteri tisztért folytatott kampányban, amellyel végül a múlt heti választáson győzelmet aratott Boris Johnson felett.
Még meg kell vitatni a gyakorlati kérdéseket, de a polgármester támogatja, hogy megfelelő, kiemelt helyet találjanak a szobornak, legyen az a parlament előtti tér vagy bármely egyéb helyszín London belvárosában
– áll a hivatalos közleményben.
A nők szavazati jogáért, politikai és kulturális egyenjogúságáért küzdő mozgalom a 19. század végén indult Nagy-Britanniában. Két legismertebb tagja Emmeline Pankhurst, a mozgalom egyik alapítója és Emily Davison voltak. Utóbbi az 1913-as epsomi derbin a vágtató lovak elé vetette magát, és éppen V. György király lova taposta halálra.
Az I. világháború alatt az időközben több irányzatra szakadt szüfrazsettmozgalom felfüggesztette akcióit, és szervezete kapacitását a nemzet szolgálatába állította, tagjai önzetlenül ápolták a sebesült katonákat. Ennek eredményeként 1918-ban a 30 év feletti, férjezett angol nők megkapták a szavazati jogot. A teljes egyenlőségre még tíz évet kellett várni, 1928-ban szállították le a korhatárt 21 évre.