A harc, ami a varrások mentén tépheti szét a világot

Az elmúlt napokban újra felfordult a Közel-Kelet. Már amennyiben felfordulásnak lehet nevezni a nagy káoszt a kis káoszhoz képest. 2016 mindenesetre erősen indult, ha veszekedő arabokról és perzsákról van szó.

• Szaúd-Arábia egy nap alatt annyi embert végzett ki, mint az Egyesült Államok évente szokott. De nem is ez volt a baj.
• Hanem az egyik kivégzett. Nimr al-Nimr egy síita hitszónok volt.
• 2012-ben ítélték el, miután az arab tavasz hatására tüntetni kezdtek a síiták az ország keleti részén. Azt mondták, al-Nimr erőszakra buzdított. Lefejezték.
• A síita közösség felháborodott.
• Irán megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Szaúd-Arábiával, és fordítva.
• Bahrein és Szudán pedig Iránnal.
• Irak pedig Szaúd-Arábiával készül ugyanerre.
• Irán és Szaúd-Arábia között megszűnt a légiközlekedés.
• Mindenki kikelt mindenki ellen.
• Iránban megrohamozták a szaúdi konzulátust. Molotov-koktélokat dobáltak, majd az épületbe is betörtek.
• Tombol a szektariánus erőszak a Közel-Keleten.

De miért is estek ők egymásnak?

Már megint a síita-szunnita ellentéthez kell visszamennünk. Az arab világ négyötöde szunnita, egyötöde síita. Jobban utálják egymást, mint a radikálisok a keresztényeket, vagy a zsidókat, pedig nem mindig volt ez így. Vegyük sorra a különbségeket:

• 1300 évvel ezelőtt a muszlimok egy csoportja úgy döntött, hogy Mohamed próféta vejét, Ali Ibn Abi Talibot ismerik el vallási vezetőnek. Ők a síiták.
• A szunniták viszont Mohamed apósát, Abu Bakr-t tartják a következő kalifának.
• 680-ban a szunnita kalifa Karbalánál megölette Ali fiát. Ez azóta a síiták legnagyobb tragédiája.
• A szunniták számára csak a Korán és a hádisz, a Mohamed életéről szóló történetek gyűjteménye szent szövegek.
• A sííták nagy része viszont a 12 imám cselekedeteit is elfogadja szent szövegként.

Sokkal nagyobb viszont a különbség a két frakció között népességben, mint politikai befolyásban. Vegyük a legnagyobb csoportokat.

• Szaúd-Arábia szunnita.
• Irak (most) és Irán síita.
• Az Iszlám Állam szunnita.
• A szír kormány síita.

Szaúd-Arábia és Irán befolyása a térségben körülbelül azonos: nem elhanyagolható. Irán például gyakorlatilag egyedül vezényel le egy háborút az Iszlám Állammal és a szunnita felkelőkkel szemben, a szír és orosz hadseregek katonáit felhasználva. Szaúd-Arábiának viszont beletörni látszik a bicskája abba, hogy Jemenben leverje a síitákat, akik megdöntötték a szunnita kormányt.

Ez amúgy azért lenne fontos, mert a két ország keleten határos, pont ott, ahol a szaúdi síita kisebbség jelentős része található. Ezen a környéken tüntettek 2011 után is a síiták jogaiért, amely jogokból egyébként nem sok van a királyságban.

De miért van ez az egész?

Röviden azért, mert Szaúd-Arábia szar helyzetben van.

Az olaj ára idén a jelenlegi felére zuhanhat. Az évekig száz dolláros hordónkénti árral kereskedő szaúdiak pedig rosszul fogják viselni a 20 dolláros hordónkénti árat, ahogy rosszul viselik a mostani negyven dollárosat is. Szaúd-Arábiát az olaj tette azzá, ami. Csak az olaj miatt lettek szupergazdag sejkek egy keleti koszfészekből. Az ország, ahogy ma ismerjük, a század elején nőtt ki a sivatagból. Ráadásul a szaúdi monarchia 80 éves új királya sem szilárdította meg annyira a hatalmát, mint szerette volna.

És pont ezért volt akkora bűn az, amit al-Nimr csinált. Ha nem is buzdított kifejezetten erőszakra, nem ítélte azt el, és Iránt a szövetségesének tekintette a szunniták elleni harcban. Ezzel gyakorlatilag a saját országában támogatta, hogy egy idegen ország megdöntse a vezetést, ami Szaúd-Arábia mostani állapotában túl nagy bűn volt.

Ráadásul a szektariánus erőszak jól jöhet a szaúdiaknak, ahol többségében tényleg szunniták élnek. Felrázhatja, aktivizálhatja őket egy képzelt, vagy valós síita ellenféllel szemben.

De lesz-e háború?

Már van. Szíriában és Jemenben gyakorlatilag ez a két ország küzd egymással. Szaúd-Arábia a világ szunnitáinak, Irán pedig síitáinak képviselője. Legalábbis annak tartják magukat. Az arab világ összes szektariánus konfliktusában vastagon benne van a kezük.

A nagy kérdés nem az, hogy háború lesz-e, hanem, hogy nyílt háború lesz-e.

Reméljük inkább, hogy nem. Mert ha Szaúd-Arábia és Irán között kitör egy háború, az a mostani világot szétfeszítheti a varrások mentén. Irán legközelebbi szövetségese – mármint a nagyhatalmak közül – Oroszország. Szaúd-Arábia pedig az Egyesült Államok legfontosabb partnere a térségben.

Ha ők ketten egymásnak esnek, az sokkal durvább lesz, mint a mostani Iszlám Állam elleni harc. Világháború valószínűleg nem lesz, de elég csak a mostani menekültáradatra nézni, és megszorozni azt tízzel. Képzeljük el, hogyan reagálna erre Európa.