Vlagyimir Putyin szerint Ukrajna külföldi irányítás alatt áll, a kormányban és a régiókban külföldiek foglalnak el kulcsfontosságú posztokat – ez az orosz államfő szerint szégyenletes, és az ukrán nép megalázása.
Putyin Jaltán, a tavaly márciusban Ukrajnától elfoglalt Krím-félsziget üdülővárosában bírálta a kijevi vezetést. A helyi ukránság egyik képviselőjének beszédére reagálva kijelentette: meggyőződése, hogy a jelenlegi nehézségek ellenére Ukrajnában is rendeződik a helyzet, az ország lábra áll, pozitív irányban fejlődik és a jövőjét Oroszországgal együtt fogja építeni.
Az orosz államfő arról is beszélt a találkozón, hogy lehetségesnek tartja, hogy megkönnyítsék az orosz állampolgárság megszerzését a krími tatárok számára, de a társadalmi-gazdasági rehabilitációjukra fordítható pénzek korlátozottak. A krími tatárokat még Sztálin rendelkezésére telepítették ki a II. világháború idején a félszigetről Közép-Ázsiába, kollektíven vádolva őket azzal, hogy együttműködtek a megszálló náci Németországgal és Romániával. A kitelepítettek 40 százaléka éhenhalt vagy betegségekben vesztette életét. A Szovjetunió összeomlása után, az 1990-es évek elején fokozatosan kezdtek visszatérni szülőföldjükre.
Az ukrán külügyminisztérium jegyzékben tiltakozott Putyin krími látogatása miatt. A nemzetközi jog és az ukrán törvények tudatos megsértésének tekintették, hogy Putyin Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő és a kabinet tagjainak kíséretében a Krímben tartott tanácskozást a terület turisztikai fejlesztéséről.
Petro Porosenko ukrán államfő a civilizált világgal szembeni kihívásnak nevezte az orosz elnök krími megjelenését. Azt írta: az ukrán hatóságok beleegyezése nélkül tett látogatás annak a feszültségkeltést szolgáló forgatókönyvnek a folytatása, melyet az orosz katonák és zsoldosaik a Donyeck-medencében megvalósítottak.
Ukrajna és a világ országainak többsége nem ismeri el a Krímet Oroszország részeként.