Az orosz tiltakozás és fenyegetőzések ellenére hatályba lépett szankciók az orosz védelmi és energiaipar hat óriás vállalatát, illetve állami tulajdonban lévő nagybankját érintik, további beutazási és pénzügyi korlátozásokat fogalmaznak meg 24 magánszeméllyel szemben.
A gazdasági büntetőintézkedések értelmében az orosz Rosznyefty és a Transznyefty olajipari cég, illetve a Gazprom gázóriás olajipari üzemága nem juthat finanszírozási lehetőséghez az európai pénzpiacokon. Az orosz hadiipari vállalatok közül a MiG és Szuhoj harci gépeket gyártó United Aircraft Corporation, a harckocsikat előállító Uralvagonzavod, valamint az orosz hadsereget légi szállító járművekkel, köztük harci helikopterekkel ellátó Oboronprom kárvallottja a szankcióknak.
Ugyancsak feketelistára került a híres kézifegyvereket, a Kalasnyikovokat gyártó orosz vállalat is, amely az uniós korlátozások nyomán nem juthat hozzá hadiipari célokra is alkalmas nyugat-európai technológiához.
Az uniós intézkedések értelmében újabb 24 magánszemély került fel az EU-tagállamok területére történő beutazási tilalommal, illetve ottani bankbetéteik befagyasztásával sújtott személyek listájára. A szankcionált magánszemélyek között vannak kelet-ukrajnai szakadár vezetők, a krími kormányzat tagjai, valamint orosz döntéshozók és oligarchák – tűnt ki az Európai Tanács tájékoztatójából. Az intézkedések mások mellett érintik Szergej Csemezovot, az orosz állami tulajdonban lévő Rosztyeh nagyvállalat tulajdonosát is, akit Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló személyként tartanak számon. A tiltólistán szereplő ismert személyek között van Csemezovon kívül Olekszandr Zaharcsenko, a szakadár “donyecki népköztársaság” miniszterelnöke, Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz Liberális Demokrata Párt parlamenti frakcióvezetője, elnöke, populista politikus, valamint a parlament néhány más személyisége mellett, Igor Lebegyev az orosz parlament alsóházának elnökhelyettese.
Az intézkedések mások mellett érintik Szergej Csemezovot, az orosz állami tulajdonban lévő Rosztyeh nagyvállalat tulajdonosát is, akit Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló személyként tartanak számon.
Az EU-országok az újabb gazdasági szankciókról elvben már napokkal ezelőtt döntést hoztak, azok nyilvánosságra hozatalával, s hatályba léptetésükkel azonban kivártak, mert látni akarták, hogy a kormányerők és az oroszpárti szakadárok között a múlt pénteken kezdődött fegyvernyugvás tartósnak bizonyul-e.
A 28 EU-államnak az unióhoz akkreditált állandó képviselői csütörtökön állapodtak meg abban, hogy az elhatározott korlátozó intézkedések pénteken az EU hivatalos közlönyében megjelennek, s ezzel életbe lépnek.
Herman van Rompuy az Európai Tanács elnöke e döntést bejelentve hangsúlyozta, hogy az unió által elhatározott gazdasági korlátozó intézkedések életbe lépnek ugyan pénteken, az Európai Unió azonban szorosan figyelemmel kíséri az ukrajnai eseményeket, és amennyiben kielégítőnek tartja a tűzszüneti egyezmény végrehajtását, szeptember végéig módosíthatja, vagy akár fel is oldhatja ezeket.
Petro Porosenko ukrán elnök szerint az Európai Unió által Oroszországgal szemben kivetett újabb szankciók azt jelzik, hogy az unió egységesen szolidáris Ukrajnával. “Tegnapi döntésével az EU megmutatta egységét, valamint szolidaritását Ukrajnával egy olyan időszakban, amikor magának az uniónak is megvannak a saját gondjai. Ez mutatja, milyen közel állnak Ukrajnához az unió vezetői, és tagállamai. Még sohasem éreztem ilyen fokú szolidaritást. Az európai család teljes jogú tagjának érzem magam” – hangoztatta az államfő.