A 29 tartomány közül 10-nek az eredménye azt mutatja, hogy a résztvevők 65-86 százaléka igennel voksolt, amely azt jelenti, hogy nem később mint szeptemberben országos választásokat tartanak.
A választók egy sor alkotmánymódosításról döntöttek, amelyek lehetővé teszik a szabad és tisztességes választásokat. A leglényegesebb változtatások szerint nyolc évben – két négyéves időszakban – maximálják az elnök hivatali idejét, és rögzítik, hogy szükségállapot csak a parlament jóváhagyásával hirdethető ki.
Vannak, akik korainak tartják a választások kiírását és attól félnek, hogy az igen jól szervezett Muzulmán Testvériség könnyedén a többi, mintegy tucatnyi új politikai párt fölé emelkedhet az elnöki és parlamenti választásokon.
A Nobel-békedíjas Mohamed el-Baradei potenciális elnökjelöltet, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt vezetőjét, a javasolt reformok ellenzőjét kövekkel és cipőkkel dobálták meg, amikor szavazni ment Kairó egyik szegénynegyedében. Legalább egy kő eltalálta a hátán, de fivére, Ali szerint nem sérült meg. Baradei huliganizmusnak minősítette a támadást, és kijelentette, hogy felelőtlenség “biztonság nélküli” választást rendezni.
A részeredmények azt is jelzik, hogy a választásra jogosultaknak nagyjából a 70 százaléka adta le voksát, szemben az elmúlt évtizedek elnyomása nyomán megszokott politikai apátiával.
Alexandriában a választóhelyiségek előtt várakozó sorok a 300 métert is elérték. Nagy volt az érdeklődés a Szuezi-csatorna partján fekvő városokban, a Nílus deltájában és a Sínai-félszigeten. Amr Músza, az Arab Liga egyiptomi elnöke, aki ugyancsak pályázik az elnökségre, gratulált a nagyarányú részvételhez.
A korlátozott alkotmányreform hívei azzal érvelnek, hogy ezzel lehetővé válik az ideiglenes katonai kormányzat gyors felváltása civil vezetéssel, míg az ellenzők szerint az országnak egy teljesen új alaptörvényre lenne szüksége.