A február 27-én megalakult tanács Mahmud Dzsebrilt, a demokratikus államért küzdő líbiai értelmiség egyik vezéralakját nevezte ki a katonai és külpolitikai ügyekben illetékes válságbizottság elnökévé. Omar Hariri lett a felkelők katonai vezetője, a külügyek irányításával pedig Líbia korábbi indiai nagykövete, Ali esz-Szavi foglalkozik. Hariri 1969-ben részt vett a Kadhafi elleni puccskísérletben, és később bebörtönözték emiatt.
A Líbiai Nemzeti Tanács – amelynek élén a Kadhafi-rezsim korábbi igazságügyi minisztere, Musztafa Abdel-Dzsalíl áll – szombaton tartotta meg első ülését. Közleményében hangsúlyozta, hogy koordinálni kívánja a Moammer Kadhafihoz hű erőkkel való szembenállást, leszögezte ugyanakkor, hogy nincs szó ideiglenes kormányról. Hozzátette azt is, hogy székhelyét Bengáziból Tripoliba kívánja áttenni, noha a főváros Kadhafi erőinek ellenőrzése alatt áll.
Mint Marosi Antal, az MTI-Hírcentrum Bengáziban tartózkodó tudósítója jelentette: a tanács felszólította a nemzetközi közösséget a Líbia feletti repülési tilalom bevezetésére. Moammer Kadhafit ily módon kell megakadályozni saját népének bombázásában, s emellett a légtér zárlatával kell megakadályozni azt is, hogy a Kadhafi oldalán harcoló idegen zsoldosok légi úton érkezzenek az országba. A nemzeti tanács ugyanakkor határozottan elutasította a külföldi csapatok esetleges líbiai beavatkozását. A nemzetközi közösséget felkérte arra, hogy nyújtson segítséget a humanitárius katasztrófa elkerüléséhez.
Abdel-Dzsalíl a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy a tanács “Líbia egyetlen képviselőjének” nyilvánította önmagát. Kijelentette, hogy a testület továbbra is Abder-Rahmán Mohamed Salgamot tekinti az ország ENSZ-nagykövetének. A nagykövet és a líbiai ENSZ-képviselet munkatársainak többsége február végén szakított a Kadhafi-rendszerrel, ezért Kadhafi leváltotta a nagykövetet, és helyére Ali Abdesz-Szalám Trikit nevezte ki pénteken.
A Líbiai Nemzeti Tanács a “felszabadított keleti városok” képviselőiből áll.