December elseje román és magyar szemszögből

A román nemzeti ünnep idén nem nélkülözte az atrocitásokat: nacionalista tüntetés engedélyezése az egyik oldalon, a székely szakasz igazoltatása a másikon. Koccintás hajdanán, ma pedig a gyalázat lemosása.

Immáron 92 esztendeje kiáltották ki az erdélyi románok Erdély és az akkor román állam egyesülését, létrehozva ezzel Nagyromániát. Keleti szomszédunknál azóta is nemzeti ünnep ez a nap, a „Nagy Egyesülés” napja. Az utóbbi években a szendergő román nacionalisták – legalább december 1-jén – hirtelen előbújnak odúikból, és az utcákon vonulva hirdetik Nagyrománia megszületését és létjogosultságát: legnagyobb nemzeti ünnepüket is provokációnak használván fel.

Nacionalista felvonulás Marosvásárhelyen

Ennek megfelelően idén is felvonult Marosvásárhelyen az Új Jobboldal nevű mozgalom a tavalyi sepsiszentgyörgyi és gyergyószentmiklósi megmozdulások hagyományát tartva. Bár az utolsó pillanatban a polgármesteri hivatal visszavonta engedélyüket, a nacionalista megmozdulást rendőri kíséret mellett tartották meg. Igaz, hogy egy, a honlapukon közzétett felhívás szerint a „magyar szeparatizmus ellen” kívántak tüntetni, a helyszínen történt nyilatkozatok szerint mindössze a román ünnep miatt jöttek össze.

Az Erdély Ma beszámolója szerint meglepően sok fiatal vett részt a felvonulásban, amely abban az irányban haladt át a városon, mint 1990-ben a magyarok ellen uszított görgény-völgyi parasztok. Mindeközben magyarellenes jelszavakat skandáltak a „Hargita, Kovászna, román föld” kezdetével a román nyelv egyeduralmáig.

Mindeközben a Jobbik erdélyi baráti köre lemondott tüntetési szándékáról, ugyanis legutolsó értesüléseik szerint az Új Jobboldal engedélyét visszavonták – a mindezek ellenére megtartott tüntetést sovinizmusként a kommunizmus egyik örökségeként értékelte Vitus Örs, a baráti kör elnöke.

Kolozsváron az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert Zászlóaljának Székely Szakasza már megkezdte felvonulását, ezt azonban a rendőrök szinte rögtön leállították. Bár a szervezet kérvényezett engedélyt a felvonulásra, azt nem kapta meg. Így a mintegy nyolc fiatalt azon oknál fogva, hogy a Magyar Gárda valamint Magyarország zászlaját bontották ki, igazoltatás miatt a parancsnokságra kísérték be. A szervezet által meghirdetett tavalyi tüntetés is hasonlóképpen végződött: miközben a Székely Hadosztály kitartására emlékeztek, rohamrendőrök vitték el őket a városközpontból.

Meghiúsult ünnep Budapesten

Ezzel párhuzamosan vonult a Szociáldemokrata Párt (PSD) több, mint száz tagja a kolozsvári magyar konzulátus elé – tiltakozva a budapesti hatóságok azon döntése ellen, amellyel nem engedélyezték a román diplomáciának, hogy a budapest Nemzeti Színházban ünnepeljék meg nemzeti ünnepüket. Be kell azonban vallani, hogy Magyarország egy újabb arcul csapása lett volna, ha mindez sikerül…

A magyar államiság elvesztése

Nem minden Romániában élő állampolgár képes azonban kitörő lelkesedéssel emlékezni a gyulafehérvári döntésre ezen a napon: Markó Béla román szenátusbeli felszólalásakor rávilágított, hogy a romániai magyarok „veszteségként, a magyar államiság elvesztéseként” élik meg a december 1-jéket. Emellett sajnálatát fejezte ki az oktatási törvény elbukása miatt, ami az 1918-as ígéretek egyik, a mai napig be nem tartott pontjának megvalósulása lehetne.

Valószínű, hogy nem lenne ekkora a feszültség, ha a gyulafehérvári román népgyűlésen elfogadott nyilatkozat rendelkezéseit a gyakorlatba is átültették volna a nagy román állam megszületésével. Markó emlékeztetett, hogy Erdély népeinek széles körű jogokat ígértek, miszerint saját nyelvükön saját vezetőik által igazgathatják.

„…lemossuk a gyalázatot…”

Tőkés László ezzel párhuzamosan tartott „korszakzáró fogadást” a Kempinski Hotelben. A magyar parlament által elfogadott kettős állampolgárság, valamint a nemzeti összetartozás napja méltó lezárása egy eltévedt politikának és korszaknak, amit magyar és erdélyi politikusok december 1-jéhez történt felfoghatatlan viszonya is jelez.

A meghívó szövege szerint „…lemossuk a gyalázatot…” – Trianon következményeire ugyanis sok tekintetben máig nincs gyógyír. A magyarság előtt még nagy feladat áll, ha fenn kíván maradni, és tanulva a történelemből, nem a széthúzást választja, hanem erőit egyesítve kíván túlélni. Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke szerint széles körű összefogást szorgalmaznak, amely a társadalom minden területét átfogja, s szükségesnek tartanak külön stratégiákat a tömbmagyar területek és a szórványvidékek magyarságának minél teljesebb „mozgósítására”, a közelgő népszámlálások okánál fogva – olvashatjuk az Erdély Mán.

Felvonulás helyett személyes ünnep?

Hasonlóan pozitív hangvételt ütött meg Mădălin Guruianu háromszéki román liberális politikus állásfoglalása is december 1. kapcsán. Szerinte ugyanis országos ünnepség számára kifejezetten alkalmatlan ez a nap. Ezért minden román állampolgár, bárhol is éljen, saját belső ünnepeként kellene, hogy megélje a román nemzeti ünnepet. Hiszen magától értetődően jelent mást a románoknak és a romániai magyaroknak.

Sajnos az ehhez hasonló kezdeményezések még elenyészőek keleti szomszédaink körében. Bizakodásra a közelmúlt eseményei és politikai fordulata kapcsán van is, és nincs is okunk. Teendő viszont még rengeteg van.

Címkék: