Törökország elnöke Abdullah Gül optimista nyilatkozatot tett országa uniós csatlakozási folyamatával kapcsolatban, annak ellenére, hogy a közelmúltban Ankara érezhetően kelet felé fordult.
Brüsszel vegyes véleménnyel van Törökország teljesítményéről: egyrészt bátorítja a kurdok kulturális jogainak további kiszélesítését, illetve a hadsereg politikai részvételének visszaszorítását, de például a ciprusi egyesítést illetően nagyobb odafigyelést kér az eurázsiai államtól. Törökország figyelemreméltó előrelépéseket tett a csatlakozáshoz vezető úton- fogalmazott Stefan Füle cseh bővítési biztos.
Az uniós tagság egyik legfőbb kitétele a török állam demokratikus működése, modernizációja. Ankara az EU egyik legfőbb kereskedelmi partnere, ráadásul stratégiai szerepe is óriási, hiszen potenciális gáz-illetve olajszállító Közép-Ázsia és a Közel-Kelet felől, Európa irányába.
A csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek, az Ankarával kapcsolatos ellenérzések oka pedig Törökország nagy méretéből, nagyfokú szegénységéből, és az egyre erősödő iszlám hatásból ered. Törökország nemmel szavazott az Irán elleni ENSZ BT szankció-csomagra, kapcsolata pedig erősen megromlott Izraellel a segélyflottilla elleni támadás kapcsán, miközben egyre népszerűbb az arab közösségen belül.
Törökország csatlakozása nyílt végű folyamat, vagyis korátsem biztos, hogy végül teljes jogú tagállama lesz az Európai Uniónak.