Az ünnepség tetőpontjaként ismét „leomlott a berlini fal”, pontosabban annak dominókövekből készült hasonmása. Mégpedig magyar főszereplővel: az első dominókövet a hajdani magyar miniszterelnök, Németh Miklós és az egykori lengyel Szolidaritás szakszervezet volt vezetője, Lech Walesa döntötte le. Mindez elismerését jelentette annak a magyar, illetve lengyel szerepvállalásnak, ami elősegítette az eredeti fal 20 évvel ezelőtti leomlását és a német egység megvalósulását.
A dominófal az eredeti keletnémet építmény vonalát követve húzódott a Brandenburgi kapu előtt, és pontosan 1000, egyenként 2 és fél méter magas, műanyagból készült dominóból állt. A különleges köveket mintegy 15 ezer német és külföldi diák rajzolta, illetve írta tele az egykori fallal kapcsolatos gondolataival.
Minden “egykori szereplő” megjelent
A házigazda, az egykori NDK-ban felnőtt Angela Merkel kancellár a szabadság ünnepére meghívta mindazokat, akik annak idején közreműködtek a fal leomlásához vezető eseményekben, így mindenekelőtt Mihail Gorbacsov volt szovjet vezetőt, továbbá Németh Miklós akkori magyar miniszterelnököt és Lech Walesát, a lengyel Szolidaritás szakszervezet hajdani vezetőjét. Nicolas Sarkozy francia elnökkel, valamint Gordon Brown brit miniszterelnökkel az élen jelen voltak az Európai Unió állam-, illetve kormányfői, köztük Bajnai Gordon magyar kormányfő is. Az Egyesült Államokat Hillary Clinton külügyminiszter, Oroszországot pedig Dmitrij Medvegyev államfő képviselte.
(MTI)
A szakadó eső ellenére tízezrek ünnepelték a hajdani fal leomlását, ami egy évvel később lehetővé tette Németország újraegyesülését, illetve az európai egység megvalósulását. A politikai, kulturális – és főként jelképes – eseményekben bővelkedő program hivatalosan is a szabadság ünnepe elnevezést kapta, és az ünnepi koncerttel kezdődött. A koncerten a berlini Staatsoper zenekara Daniel Barenboim vezényletével Richard Wagner, Arnold Schönberg és Ludwig van Beethoven műveiből adott elő, és fellépett a világhírű spanyol operaénekes, Placido Domingo is.
Obama üzenetet küldött
A koncert után az Angela Merkel kancellár által meghívott magas rangú külföldi vezetők ünnepélyesen átvonultak a kapun Berlin keleti feléből a hajdani Nyugat-Berlinbe, jelképesen felidézve a két évtizeddel ezelőtt történteket, amikor a határátkelők megnyitása után a keletnémetek százezrei mentek át a város nyugati felébe. Ezt követően a német kancellár, valamint Dmitrij Medvegyev orosz államfő, Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, Nicolas Sarkozy francia államfő és Gordon Brown brit miniszterelnök mondott ünnepi beszédet. Clinton magával hozta a belpolitikai teendői miatt a megemlékezéstől távol maradó Barack Obama elnök videóüzenetét, amelyet egy hatalmas kivetítőn tolmácsoltak.
Az orosz államfő hangsúlyozta, hogy a 20 évvel ezelőtti események Európa számára a szabadságot és a haladást eredményezték. Emlékeztetett arra, hogy fal leomlását nagymértékben elősegítették a hajdani Szovjetunióban történt változások is. Kiemelte, hogy a fal leomlása a konfrontáció végét jelentette, és hangsúlyozta, hogy Európának és a világnak ezen az úton kell tovább haladni. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy a fal leomlása nemcsak Németország, hanem Európa és az egész világ számára új fejezetet jelentett.
Köszönet Magyarországnak is
Tolmácsolta az amerikai elnök üdvözletét, majd a kivetítőn maga Obama „vette át a szót”. Az amerikai elnök emlékeztetett elődeinek hozzájárulására a 20 évvel ezelőtti eseményekhez, és gratulált a német népnek, illetve a berlinieknek. Obama hangsúlyozta: a berlini fal leomlásának legfőbb üzenete az, hogy a szabadságért folyó harc soha nem érhet véget.
(MTI)
Nicolas Sarkozy francia elnök és Gordon Brown brit miniszterelnök ugyancsak a fal leomlásának történelmi jelentőségét méltatta, és egyben köszönetet mondott a berlinieknek akkori bátorságukért és példamutatásukért. Mindketten arra figyelmeztettek, hogy a 20 évvel ezelőtti események hasonló magatartásra köteleznek. A házigazda Angela Merkel kancellár élete egyik legboldogabb napjáról, egy álom megvalósulásáról beszélt.
A kancellár köszönetet mondott a hajdani keletnémet ellenzékieknek, és köszönetet mondott a kelet- és közép-európai szomszédoknak, köztük Magyarországnak is a fal leomlását elősegítő akkori szerepvállalásért. A kancellár külön kiemelte az 1968-as prágai tavaszt, a lengyelországi Szolidaritás szakszervezet megalakulását és a magyarországi határnyitást, továbbá a volt szovjet elnök, Mihail Gorbacsov szerepét.