A pakisztáni magyar nagykövetség ellen megkísérelt merénylet ismét felhívta a figyelmet arra, hogy fönt vagyunk azon a listán, amely az afganisztáni felkelőkkel szimpatizáló pakisztániak célpontját tartalmazza – nyilatkozta lapunk kérdésére Tálas Péter biztonságpolitikai elemző.
Lehetett számítani a támadásra
Az ilyen és ehhez hasonló merényletkísérletek benne vannak a pakliban, majdnem mindenki, aki részt vesz a koalíciós erők oldalán folytatott tevékenységben, számíthat ilyen támadásokra. A Magyarországi politikai elit is tisztában volt a veszélyekkel, a januárban elfogadott katonai stratégia például külön felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzetközi kirendeltségeink potenciális támadásoknak lehetnek kitéve – tette hozzá.
A pakisztáni fővárosban, Iszlámábádban szerdán közölték diplomáciai forrásból, hogy a pakisztáni hatóságok meghiúsítottak egy merényletsorozatot, amelynek öt európai állam – köztük Magyarország iszlámábádi nagykövetsége – és a Dél-afrikai Köztársaság diplomáciai képviselete volt a célpontja. A magyaron kívül a svéd, a norvég, a cseh és az olasz külképviselet ellen terveztek robbantást az idézett források szerint. Kérdésünkre a szóvivői irodán nem kívántak egyebet hozzáfűzni a közleményhez.
forrás:Pakisztán Magyarországi Nagykövetsége
A merényletkísérlet után nem merülhet fel, hogy kivonuljunk Afganisztánból, ha így tennénk, annak igencsak rossz üzenete lenne a radikális erők felé, ráadásul NATO-vállalásunk is kötelez – hívja fel a figyelmet Tálas Péter. Más országok (pl: Spanyolország) esetében sem elsősorban merényletkísérlet vagy emberveszteség miatt került sor a kivonulásra, sokkal inkább belpolitikai feszültségekről volt szó, amelyeknek következtében már nem volt tovább tartható az afganisztáni jelenlét – tette hozzá.
Sokan attól tartanak, hogy az al-Kaida egységei a pakisztáni hadsereg bázisaira behatolva megpróbálhatnak atomfegyvert, vagy legalábbis atomfegyverhez szükséges hasadóanyagot szerezni. Tálas Péter szerint habár a pakisztáni hadseregen, vagy akár a titkosszolgálaton belül is vannak, akik szimpatizálnak a szélsőséges elemekkel, ez nem feltétlenül jelenti, hogy fegyvereket játszanának át a szélsőségesek kezére. Sokkal inkább információátadásról és kiképzésről lehet szó. Ráadásul a pakisztáni kormány elemi érdeke, hogy a tömegpusztító fegyverek ne kerüljenek terroristák kezébe, a fegyvereket ugyanis feltételezhetően nem az Egyesült Államok, hanem elsősorban a pakisztáni kormányzat ellen vetnék be – hívja fel a figyelmet Tálas Péter.
Gyenge pakisztáni kormány
Fontos azt is szem előtt tartani, hogy az iszlamábadi kormány csak az ország egy része felett képes hatalmat gyakorolni, Pakisztán többi része az al-Kaida és a talibán ellenőrzése alatt áll – emlékeztet Nógrádi György biztonságpolitikai elemző. Körülbelül másfél éve az amerikai stratégia arra irányul, hogy a tálibokat és az al-Kaidát megpróbálja egymás ellen uszítani. A cél, hogy az al-Kaidával, amely egyébként is kezd teret veszteni az iszlám világban, leszámoljanak, a tálibokkal pedig kiegyezzenek – fogalmaz a szakértő. A magyar-pakisztáni stratégiai kapcsolatok egyébként rendkívül jók, a pakisztáni hírszerzést (ISI) pedig a világ legjobb titkosszolgálatai között tartják számon. Valószínűleg az ő értesüléseik alapján erősítették meg a magyar nagykövetség védelmét pár héttel a merényletkísérlet előtt – véli Nógrádi.
A szerdán merényletkísérlet áldozatául vált követségek közül Olaszország 2350, Norvégia 485, Csehország 430, Svédország 420, Magyarország 320 katonát állomásoztat Afganisztánban. Dél-Afrika nem vezényelt katonákat az ázsiai országba.
A több mint 8000 fős magyar szárazföldi erőből mintegy 1000 fő van jelenleg misszióban, arányait tekintve ez az egyik legmagasabb a NATO-n belül.