A betegség, amelyet először diagnosztizáltak Ausztriában, nem jelent veszélyt az emberre. A lázas állapottal kísért kéknyelvűség a kérődző állatok emésztőrendszerét, nyelvét, valamint izomzatát támadja meg. A lázzal, fekéllyel járó fertőzés rovarok útján terjed, veszélyt jelent a szarvasmarha- és a juhállományra, az embert azonban nem fertőzi meg.
A kéknyelv-megbetegedés többnyire a Földközi-tenger melléki országokban üti fel a fejét, néhány éve azonban már Észak-Európából is jelentettek eseteket, októberben Magyarországon is volt néhány megbetegedés.