A lemondás közvetlen előzménye, hogy az észak-koszovói szerb vezetők közzétették Galuccinak a világszervezethez küldött jelentését, amely szerint “a rend és törvényesség helyreállítását célzó, rosszul eltervezett akció a rend és a törvényesség súlyos megsértéséhez vezetett.
Aki úgy döntött, hogy március 17-ét, a koszovói szerbek elleni utolsó nagy etnikai tisztogatás negyedik évfordulóját választja ki a fellépésre, s a letartóztatottakat Pristinába szállíttatja, nyilvánvalóan bele akart gázolni a szerbek érzéseibe. Ha a rendőrség egy másik napon akarta volna eltávolítani a magukat el sem barikádozó, nyitott helyiségben tartózkodó embereket, akkor most valószínűleg áldozatok nélküli győzelemről beszélhetnénk.”
Rossz volt a rendőri fellépés
Hétfőn az UNMIK rendőrei megrohanták a Kosovska Mitrovica-i bíróság épületét akkor már négy napja megszállva tartó bírósági dolgozókat, őrizetbe vették és Pristinába akarták szállítani őket. A feldühödött helyi szerbek azonban rájuk támadtak, a foglyok egy részét kiszabadították, s az ezt követő zavargásokban egy ukrán rendőr meghalt, több tucat rendőr és KFOR-katona, valamint több mint száz szerb pedig megsebesült.
Bírálta az akciót Jurij Lucenko ukrán belügyminiszter is, miután Pristinában találkozott Larry Rosinnal, az UNMIK vezetőjének helyettesével és felkereste a sebesülésekkel kórházban fekvő ukrán rendőröket. Lucenko rosszul előkészítettnek nevezte rendőri fellépést, amelyről eleve nyilvánvaló volt, hogy nagyon nehéz lesz. “Hiszen valamennyien tudjuk, mit jelent március 17-e a Koszovónak azon a részén élők számára” – utalt a négy évvel ezelőtti, egész Koszovóra kiterjedő nagy szerbellenes albán pogromra.
Nem vállalják a felelősséget
Az ukrán miniszter szerint a történtekért az UNMIK-nak kell vállalnia a felelősséget, s ha ezt nem teszi, akkor ő kész a kijevi parlament elé vinni a kérdést. Alekszandr Ivanko UNMIK-szóvivő rögtön a véres összecsapások után kijelentette, hogy az UNMIK-ot semmilyen felelősség sem terheli a történtekért.
A csütörtöki szerb sajtó ennek kapcsán Erhard Buseket, az Európai Unió Délkelet-európai Stabilitási Egyezményének koordinátorát is idézi, aki a Kurier című bécsi lapnak nyilatkozva ugyancsak bírálta az UNMIK-ot és a KFOR-t, mert épp a szerbek számára különösen fájdalmas március 17-ét választották ki arra, hogy megrohanják a volt munkahelyüket megszálló bírákat, ügyészeket, bírósági alkalmazottakat.
Ez nem volt igazán bölcs döntés, mondta Busek, hozzátéve ugyanakkor, hogy a nemzetközi akciót követő zavargások előre eltervezettnek tűnnek, s bizonyos politikai körök, valamint a belgrádi kormány egyes tagjai is akarják az ilyen incidenseket.