A kormányban a flamand és a vallon kereszténydemokraták, valamint a flamand és a vallon liberálisok mellett helyet kaptak a vallon szocialisták is.
Belgiumnak a tavaly június 10-én tartott választások óta nem volt stabil kormánya. Addig szocialista-liberális koalíció kormányzott, Guy Verhofstadt flamand liberális politikus vezetésével. A koalíció a választásokon vereséget szenvedett, és az új helyzetben mindenki jobbközép – kereszténydemokrata-liberális – kormánykoalícióra számított.
Nagyobb önállóság a cél
De a 47 éves Yves Leterme, a vallon atyától és flamand anyától származó flamand kereszténydemokrata pártvezér hosszú hónapokon át nem volt képes elfogadtatni a kormánykoalícióra kiszemelt vallon pártokkal – így a vallon kereszténydemokratákkal sem – azokat az államreform-javaslatait, amelyek a két népközösség és a két tartomány eddiginél is nagyobb önállóságát célozzák.
A holland nyelvű flamandok szívesen lazítanák tovább a szövetségi állam belső összetartó kötelékeit, hiszen ők a jómódúbbak, ők a nagyobb adófizetők, a francia ajkú vallonok pedig értelemszerűen a támogatások nagyobb címzettjei.
“Nemzeti egységkormány jött létre”
Leterme már kétszer feladta a próbálkozást – karácsony előtt olyannyira, hogy az uralkodó, ezt megelégelve, ismét Verhofstadtot bízta meg kormányalakítással, de csak ideiglenes jelleggel, az idei húsvétig tartó időszakra.
Időközben az eredetileg jobbközép koalíció megalakítására irányuló tárgyalásokba, – valamint a “karácsonytól húsvétig” működő ideiglenes kormányba – bevonták a vallon szocialistákat is, most tehát Leterme vezetésével csaknem “nemzeti egységkormány” alakult Belgiumban.
A Leterme által szorgalmazott államreform kérdését azonban nem oldották meg: a reformfolyamatot két szakaszra osztották, és ma még csak az első, kevésbé jelentős lépcső tartalmában van egyetértés. A reformok második, fontosabb témakörökkel kapcsolatos szakaszát nyárra tervezik kidolgozni. A nézeteltéréseket tehát nem számolták fel, csupán a szőnyeg alá söpörték.