“Egy olyan környezetben, amelyre a terrorizmus és öngyilkos merényletek a jellemzők, szükség van a rendkívüli állapotra a nyugodt, szabad és tisztességes választások megtartása érdekében” – mondta Musarraf, akire a nemzetközi közösség nyomást gyakorol, hogy elérje a november 3-án bevezetett rendkívüli állapot feloldását. “Rendkívüli helyzetben rendkívüli intézkedés” – érvelt a pakisztáni elnök a nyugati világ megértését kérve, “tekintettel arra a nagyon nehéz helyzetre, amelyben jelenleg Pakisztán van”. Elutasította, hogy meghatározza a rendkívüli állapot megszüntetésének pontos időpontját, mondván, az a körülmények alakulásától függ.
A bebörtönzött, illetve házi őrizetbe helyezett ellenzékiek sorsát firtató kérdésre a tábornok-elnök azt felelte: szabadon kell őket bocsátani, hogy részt vehessenek a választásokon. Mindehhez azonban hozzáfűzte: “ha nyugtalanságot szítanak, ha megszegik a szabályokat, kénytelenek leszünk fellépni velük szemben” – írja a Le Monde.
Sarif nem térhet haza
Musarraf az interjúban kizárta, hogy a januárra tervezett választások előtt hazatérhetne Pakisztánba Navaz Sarif volt kormányfő, külföldön élő ellenzéki politikus, mondván, ez még jobban kiélezné a politikai helyzetet “egy olyan időszakban, amikor fontos, hogy minden politikai erő egységbe tömörüljön a terrorizmus elleni harc érdekében”. A pakisztáni államfő élesen bírálta Benazir Bhutto ellenzéki politikust, azzal indokolva a volt kormányfő házi őrizetben tartását, hogy úgymond “külföldi öngyilkos kommandók” fenik rá a fogukat.
A The New York Times-ban megjelent interjújában Pervez Musarraf pakisztáni elnök szintén magabiztosnak tűnt. Az amerikai külügyminiszter felszólítására, hogy azonnal függessze fel a szükségállapotot, azt mondta: „teljes mértékben nem értek egyet vele (Condoleazza Rice-szal). A szükségállapotra azért volt szükség, hogy a 2008. január 9-ére kiírt választásokat zavartalanul meg lehessen tartani”.”
Még nem tudni, mikor mond le
Musarraf ugyanakkor nem jelölt meg pontos időpontot katonai tisztsége feladásáról, bár erre maga Bush elnök kérte a napokban egy telefonbeszélgetés keretében. „Gyorsan bekövetkezik” – ennyi volt a reagálása az újságírók kérdésére. Szerinte eddigi lépései összhangban vannak a lakosság igényeivel és közérzetével. Az öngyilkos merényletekre utalva azt mondta, az emberek pusztán azt vetik a szemére, hogy „miért ilyen későn cselekedett.”
Benazir Bhutto ellenzéki vezért élesen bírálta, véleménye szerint visszatértében az amerikaiak játszottak közvetítő szerepet, azzal a tervvel, hogy a tábornok civilként maradhat államelnök, miközben a miniszterelnökséggel Bhuttót bízza meg. Ez a terv egyelőre kútba esni látszik. Bhutto azon felszólítására, hogy mondjon le, Musarraf azt válaszolta, hogy a „politikusnak erre semmilyen joga nincs.”
Musarraf türelmet kér
A pakisztáni elnök tervei szerint az ő lojalistái által létrehozott új legfelsőbb bíróság érvényesnek fogja tekinteni civil személyként való államelnöki megválasztását. A kérdésre, hogy akár ennek függvényében mikor érhet véget a szükségállapot, azt válaszolta: „Nem tudom.” Hozzátette: Pakisztánt különösen zavarja a terroristák jelenléte, de nem sok hajlandóságot mutatott az európaiak és az amerikaiak felhívására a korlátozó intézkedések hatályon kívül helyezését illetően. Ehelyett – jegyzi meg a New York Times – a tábornok, aki eddig 10 milliárd dollár támogatást kapott a Bush-adminisztrációtól, elsődlegesen katonai célokra, több segítséget és türelmet kért.
A New York Times cikke szerint a washingtoni adminisztráció köreiben egyre nagyobb az elégedetlenség mind Musaraffal, mind Bhuttóval szemben. Az amerikai illetékesek megpróbálják felmérni a hadsereg hangulatát a tábornokkal kapcsolatban, s kiszemelni az esetleges utódot a főparancsnoki posztra.