“Miért kell rontani és zsákutcába vinni a helyzetet szankciókkal fenyegetőzve?” – tette fel a kérdést Putyin Lisszabonban, ahova a pénteken kezdődő EU-Oroszország csúcstalálkozóra érkezett. Kijelentése nyilván reagálás volt arra, hogy az Egyesült Államok csütörtökön büntetőintézkedéseket léptetett életbe az iráni hadsereg elitegységével és a Forradalmi Gárdával szemben, s egyébként is a nemzetközi közösség határozottabb fellépését sürgeti az iráni – sokak szerint katonai célokat szolgáló – atomprogram miatt.
Oroszország vétójoggal rendelkezik az ENSZ Biztonsági Tanácsában, s így ott meg tudja akadályozni újabb Irán-ellenes ENSZ-szankciók meghozatalát. E probléma megkerülésére Washington újabban mind gyakrabban szól arról, hogy a Nyugat az ENSZ megkerülésével is életbe léptethet büntető intézkedéseket. Putyin viszont Lisszabonban nyilatkozva úgy vélte: az ilyen lépések csak sarokba szorítanák Iránt.
Spanyol és belga példa
Egy másik nemzetközi probléma, Koszovó kapcsán az orosz elnök türelemre intett, s arra, hogy a nemzetközi jog keretében találjanak megoldást a vitára, a névleg Szerbiához tartozó tartomány jövőbeli státusának ügyére. Moszkva a Koszovó függetlenségét elutasító Szerbiát támogatja e kérdésben – s Putyin ezt azzal magyarázta, hogy ők mindössze a nemzetközi jogot védik.
“Miért kell ösztönözni a szeparatizmust Európában és az egykori szovjet térségben? Nincs már így is épp elég probléma Spanyolországban, vagy Belgiumban?” – tette fel a kérdést, utóbbi szavaival a baszkok, illetve egyes flamand erők önállósodási törekvéseire utalva.
Az USA már lépett
Az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket léptetett életbe csütörtökön az iráni hadsereg egy elitegységével és a Forradalmi Gárdával szemben, illetve szankciókkal sújtott három iráni bankot is.
Mint Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter bejelentette Washingtonban, a szankciók az al-Kudsz különleges iráni katonai alakulat és a közvetlenül Ali Hamenei ajatolláh, az iszlám köztársaság legfőbb vallási és politikai vezetője alá rendelt Forradalmi Gárda ellen irányulnak. Az előbbi esetében a terrorizmus támogatását, az utóbbiéban a tömegpusztító fegyverek terjesztését említette Rice a szankciók közvetlen indokaként.