Az újabb ügynökvádak nem sokkal azután merültek fel, hogy közvetlenül beiktatása előtt a kommunista titkosszolgálattal folytatott együttműködése miatt lemondott hivataláról Stanislaw Wielgus varsói érsek, Józef Glemp bíboros kinevezett utóda, majd pedig hasonló okokból benyújtotta lemondását Janusz Bielanski, a krakkói Wawel-székesegyház plébánosa is.
A Dziennik című lengyel napilap a lengyel belügyminisztérium egyházi ügyekkel foglalkozó IV. ügyosztálya 1978. január 30-i titkos dokumentumára hivatkozik mint forrásra, melyben 12 lengyel püspököt említenek meg a belbiztonságnál számon tartott fedőnevükön. Nem ismert, hogy a fedőnevek mögött milyen konkrét személyek rejtőznek.
Visszahívják a nunciust?
A lengyel belbiztonság az idős és beteg Wyszynski bíboros közeli halálára számítva azt szerette volna elérni, hogy egy számára „kényelmes” új prímást válasszanak a lengyel egyház élére. Három lehetséges jelölttel számoltak: Zbigniew Kraszewskivel, Józef Glemppel, illetve Jan Michalskival, akinek esetében úgy döntöttek, hogy lejárató műveletet indítanak ellene, megakadályozandó esetleges prímássá választását. A dokumentumból az is kiderül, hogy a belbiztonság mindenképpen meg akarta akadályozni, hogy Karol Wojtyla bíborost, krakkói érseket (a későbbi II. János Pál pápa) varsói érsekké és a lengyel püspöki kar elnökévé válasszák.
A Wielgus-üggyel kapcsolatban Lengyelországban olyan spekulációk terjednek, hogy a Szentszék visszahívná Józef Kowalczyk lengyelországi pápai nunciust, aki állítólag túl későn értesítette a Vatikánt az érsek ellen felmerült vádakról, illetve elhallgatta a bizonyítékok igazi terjedelmét. Jaroslaw Gowin, a Znak című katolikus folyóirat korábbi főszerkesztője emlékeztetett arra, hogy a nuncius már a múltban is késlekedett az egyház számára kínos információk továbbításával. Így II. János Pál pápa nem szerezhetett tudomást például a később lemondásra kényszerült Juliusz Paetz volt poznani érsek ellen felmerült szexuális molesztálási vádakról.
Nemzeti válság
Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök helyeselte Wielgus lemondását. A lengyel rádióban kedden nyilatkozva elmondta: megérti azokat, akik védték a püspököt, de „a dolgok az eddigi mederben nem mehettek tovább”. A kormányfő szerint a lengyel katolikus egyház jelenlegi válsága egyben „nemzeti válság” is. „Határozottabban meg kell mutatnunk a nemzetnek, hogy kik voltak az áldozatok itt, és kik a hóhérok, és nekünk ezekkel a hóhérokkal kell foglalkoznunk” – mondta a lengyel kommunista titkosszolgálat mesterkedéseire utalva.
Szavai szerint nem szabad megengedni, hogy az igazi bűnösök névtelenek maradjanak azokkal az emberekkel szemben, akiket sikerült megtörniük, és akik végül mégiscsak áldozatok voltak.