Angela Merkel azon a találkozón fogalmazta meg ígéretét, amelyet vasárnap Berlinben Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel folytatott. Vendége előtt a kancellár asszony utalt arra: a közel-keleti béke előmozdítását a német uniós elnökség egyik legfontosabb külpolitikai feladatának tekinti.
Merkel megerősítette, hogy a válság csakis politikai eszközökkel oldható meg, s ezért a rendezést célzó politikai erőfeszítéseket fel kell gyorsítani. Hangsúlyozta, hogy újból be kell indítani az úgynevezett közel-keleti kvartett, azaz az Egyesült Államok, Oroszország, továbbá az ENSZ és az Európai Unió közvetítő tevékenységét, s Németország január 1-jétől uniós elnökként erre fog törekedni. Hozzátette ugyanakkor, hogy ehhez szükség van a térség országainak közreműködésére is, s ennek kapcsán elsősorban Egyiptomot, Szaúd-Arábiát és Jordániát említette. Merkel utalt arra, hogy az unió soros elnökeként jövő februárban fel kívánja keresni a régió országait.
A kancellár asszony hangoztatta, hogy a válság gyökere, az izraeli-palesztin konfliktus, s Németország ennek mielőbbi rendezése mellett van. Vendégével egyetértettek abban, hogy elengedhetetlen a feszültség csökkentése a palesztin területeken.
A német kancellár és az egyiptomi elnök egyaránt síkraszállt Libanon függetlensége és szuverenitása mellett. Támogatásukról biztosították a Fuád Szinjóra miniszterelnök vezette kormány erőfeszítéseit, elutasítva a Hezbollah síita gerillaszervezetnek a törvényes kormány megdöntését célzó törekvéseit.
A közel-keleti válság rendezésének előmozdítása olyannyira a német külpolitikai erőfeszítések középpontjában áll, hogy kedden Berlinben Ehud Olmert izraeli miniszterelnök lesz Angela Merkel vendége. A tervezett tanácskozás előtt ugyanakkor meglehetősen kedvezőtlen előjelként hatott, hogy az izraeli kormányfő a napokban élesen bírálta a német diplomáciát amiatt, hogy az általa terrorista államoknak tekintett Szíriát és Iránt is be kívánja vonni az iraki rendezésbe. Egyidejűleg Olmert mindenekelőtt Szíriát vádolta egyebek mellett a libanoni válság éleződése miatt.
Mubarak Berlinben a nyilvánosság előtt nem volt hajlandó kommentálni a Szíria bevonását célzó német külpolitikai erőfeszítéseket. A vasárnapi találkozón értesülések szerint Merkel bírálta Damaszkuszt, amiért nem hajlandó “konstruktív lépéseket” tenni a libanoni válság rendezése érdekében.
Merkel és Mubarak tárgyalásain szó volt Irakról is. A német kancellár nem zárta ki, hogy Németország a jövőben részt vehet az iraki biztonsági erők kiképzésében. Szavai szerint viszont csak olyan kiképzési támogatásról lehet szó, amely Irak területén kívül zajlik, de konkrétumot ezzel összefüggésben nem említett.