Nyolc napja tart a háború az izraeli–libanoni határ mindkét oldalán, a Haaretz című izraeli napilap szerdai száma szerint azonban az Izraeli Védelmi Erők (IDF) becslése alapján még 10-14 napra lenne szükség a katonai helyzet rendezésére Libanonban. A napokban készült közvélemény-kutatások alapján Izraelben a többség a háború mellett áll: lakosságnak több mint 70-80 százaléka támogatja Olmert izraeli kormányfőt. A FigyelőNet által megkérdezett Közel-Kelet-szakértő szerint ez korántsem meglepő.
A többség a háború mellett
Az izraeliek elsöprő többsége támogatja a libanoni hadműveletet – derült ki a Jediót Ahronót című izraeli napilap keddi számában nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból. A Dahaf Intézet által készített felmérés szerint az izraeliek 81 százaléka támogatja a hadjárat folytatását, 58 százaléka pedig azt szeretné, ha az invázió a Hezbollah síita fegyveres szervezet teljes megsemmisítéséig folytatódna, bár igaz, ez utóbbinak a támogatói főként az ország északi részéről kerültek ki (69 százalék). Abszolút kisebbségben vannak a háborút ellenzők: a megkérdezettek mindössze 17 százaléka javasolja a tárgyalásokat.
A lakosság többsége a katonai hadműveletek alakulásával is elégedett – mindössze 8 százalék adott hangot nemtetszésének -, ráadásul az IDF teljesítménye és Ehud Olmert izraeli kormányfő tevékenysége is pozitív visszhangot kapott. Érdekes módon nőtt Amír Perec védelmi miniszter népszerűsége is – a megkérdezettek 72 százaléka biztosította támogatásáról –, jóllehet néhány hónappal korábbi kinevezését többen pesszimizmussal fogadták, mondván, nincs kellő katonai tapasztalata a hadsereg irányításához.
Hasonló eredménnyel zárult az Ynet és a Globes című napilapok által felkért Rafi Smith Intézet hétfői közvélemény-kutatása is. Hét nappal a háború kezdetét követően az izraeliek többsége továbbra is Ehud Olmert mögött áll: a megkérdezettek kétharmada támogatja az izraeli miniszterelnököt, és a katonai helyzet kezelésére irányuló lépéseit. A megkérdezetteknek több mint a fele (57 százalék) szerint az Izraeli Védelmi Erőknek folytatniuk kellene a légi támadásokat ahelyett, hogy szárazföldi erőit is bevetné. S mindössze 10 százalék támogatja a diplomáciai tárgyalásokat Libanonnal és a Hezbollahhal. Ami a biztonság kérdését illeti, a megkérdezettek kétharmada biztonságban érzi magát, a nők kisebb százaléka vélekedik azonban így (55 százalék), mint a férfiak (77 százalék).
„Nem meglepő, hogy az izraeli közvélemény több mint 70-80 százaléka támogatja a háborút. Emocionális töltetű dologról van szó, közvetlenül érintettek benne – nyilatkozta a FigyelőNetnek Csicsman László Közel-Kelet-szakértő. Véleménye szerint az izraeli kormány ígérete, miszerint akár a Hezbollah teljes megsemmisítéséig is folytatnák a katonai műveleteket, csupán az izraeli retorika része. – Így akarják „eladni” a háborút a lakosság számára, miközben ez egy irreális feltételezés. A Hezbollah ugyanis nemcsak egy terrorista szervezet, hanem kormányalkotó tényező is – magyarázta Csicsman László, aki elképzelhetőnek tartja, hogy a háború két héten belül véget ér. „Ha ennél tovább tartana, egyrészt nagyobb számú civil áldozatokkal járna, másrészt a korábbi eseményekből már kitűnt, hogy mindkét fél komoly katonai erőket tud felmutatni” – állítja a szakértő.
Az amerikaiak Izrael mellett
Az Egyesült Államokban az elmúlt napokban számos, Izraellel rokonszenvező tüntetést rendeztek. New Yorkban kedden több ezren vonultak fel az ENSZ székháza előtt, hogy támogatásukról biztosítsák Izraelt a közel-keleti konfliktusban. A demonstrálók között volt a Nobel-békedíjas Elie Wiesel holokauszttúlélő és Hillary Clinton szenátor, Bill Clinton volt amerikai elnök felesége. Elie Wiesel szerint a Hamász és a Hezbollah egyetlen célja, hogy elpusztítsa a zsidó államot. „Izrael pártján állunk, mert Izrael az amerikai és egyúttal az izraeli értékekért is harcol” – fogalmazott Hillary Clinton.
Csicsman László szerint ezek a szimpátiatüntetések nem jelentenek komoly befolyásoló tényezőt. „A G8 felhatalmazta Izraelt, hogy megvédje magát, ám túlzott erőszak alkalmazása nélkül. A hatalmi viszonyokat azonban jól mutatja, hogy USA Izrael mellett áll” – nyilatkozta a Közel-Kelet-szakértő.
Kevesen vannak a diplomácia hívei
Érdekes eredménnyel zárult az amerikai hátterű Israel Project nevű szervezet megbízásából készült közvélemény-kutatás is, mely a Hezbollah és az Izrael között kialakult konfliktussal párhuzamosan zajló palesztin–zsidó ellentétekre vonatkozó attitűdöket vizsgálta. A felmérés szerint az amerikaiaknak közel fele (45 százalék) a palesztinokat vádolja a katonai válság kiterjedéséért, s a megkérdezetteknek mindössze 15 százaléka tartja Izraelt felelősnek. A többség (61 százalék) szerint Izraelnek joga van megvédenie a lakosságát, még ha ez katonai műveletekkel is jár, s csupán 21 százalék érvelt a diplomáciai út mellett. A válaszadók 40 százaléka gondolja úgy, hogy hazájának, az Egyesült Államoknak segítséget kellene nyújtania Izrael számára, 5 százalék úgy látja, Amerikának a palesztin kormányt kellene támogatnia, s viszonylag nagy szeletet (43 százalék) hasítanak ki azok, akik az USA semleges hozzáállását látnák szívesen.
Ami az arab országokat illeti, a szaúdi, az egyiptomi és a jordániai vezetés már a háború kezdete óta bírálja a Hezbollah politikáját. Ennek hátterében elsősorban szunnita–síita ellentét húzódik meg, a gerillaszervezet ugyanis síita, míg a felsorolt országokban szunnita többség van.
A palesztin és a libanoni ellenálló harcosok ráadásul csak korlátolt eredményeket értek el, és a civilek fizetik meg ennek az árát. Az izraeli háború Libanonra való kiterjedése az egész térség számára veszélyt jelent – nyilatkozta Hoszni Mubarak egyiptomi elnök az egyiptomi al-Watan al-Yom című napilapban. Hasonlóképpen vélekedik az eseményekről Abdallah jordán király és a szaúdi kormány. A brit muszlim szélsőségesek egy csoportja azonban Izrael elleni dzsihádra szólít fel internetes oldalán.