Több mint fél tucat rakétakísérlettel hergelte fel maga ellen a világpolitikai nagyhatalmakat az észak-koreai vezetés. Miközben Phenjan saját szuverenitását hangsúlyozza, a Japán kormányfő kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, nemzetközi összefogást és választ sürget Moszkva és az amerikai vezetés is.
Ez nem katonai cselekmény, hanem politikai akció volt – értékelte a legfrissebb fejleményeket lapunk kérdésére Deák Péter veszély- és válságkutató, hozzátéve, hogy az észak-koreai rakétakísérletek hosszú évek óta részét képezik az alkufolyamatnak az kommunista ország és a nagyhatalmak között. Az elszigetelt sztálinista rendszer szemlátomást arra használja nukleáris képességét, hogy engedményeket csikarjon ki a külvilágtól az atomfenyegetéssel. Főként gazdasági jellegűeket, hiszen Észak-Korea súlyos költségvetési és élelmezési problémákkal küzd.
Ezúttal azonban könnyen lehet, hogy visszafelé sül el a fegyver. Phenjan, mely politikai erejét katonai erődemonstrációval igyekszik biztosítani, a szakértő szerint túllépett azon a határon mely után nem következhet más, mint nemzetközi beavatkozás, válságkezelés békés eszközök. A válasz elsősorban gazdasági szankciók bevezetése lehet, és több illetve hatékonyabb erőfeszítés az ország demokratizálása érdekébe. „Ehhez nagyon fontos lesz egy olyan belső ellenzék, mely képes a rendszerváltás megvalósítására” – fogalmazott lapunknak Deák Péter.
Lesznek viták
Kérdés azonban, hogy kialakul-e a szükséges konszenzus a világpolitikai nagyhatalmak között a válaszlépésekkel kapcsolatban. Paik Hak Szun, a biztonságpolitikai és világpolitikai kérdésekkel foglalkozó szöuli Szedzsung Kutatóintézet munkatársa szerint az Egyesült Államok dühösen fog reagálni az észak-koreai rakétakísérletekre, és megpróbálja majd mozgósítani a hatoldalú tárgyalások Észak-Koreán kívüli részvevőit, hogy közösen gyakoroljanak nyomást Phenjanra magatartásának megváltoztatása végett.
Az eddigiek tanulsága azonban az, hogy míg Japán felsorakoztatható Amerika mögé, Kína és Dél-Korea nem, mert mindketten inkább a megegyezés-megbékítés politikáját szorgalmazzák Phenjannal kapcsolatban. Ezt támasztja alá a pekingi vezetés legfrissebb nyilatkozata is, melyben Kína ugyan nyugtalanságát fejezte ki a kísérletek miatt, de el szeretné kerülni az olyan lépéseket, amelyek “a feszültség növekedéséhez, a helyzet további bonyolódásához vezetnek”.
Az azonban a választól függetlenül bizonyos, az észak-koreai rakétakísérletek nem jelentenek igazi biztonsági kockázatot egyetlen országra nézve sem, hiszen katonai szempontból Phenjan technológiai kapacitása minimális, a környező nagyhatalmak pedig végleg és hosszú távra eldöntenék a Phenjan-kérdést – nem békés eszközökkel –, ha Észak-Korea katonai és politikai hozzáállása valóban veszélyessé válna így.
Rakéta és védelem
A mostani rakétakísérlet is inkább az észak-koreai technológia hiányosságait bizonyítja, mintsem az ország biztonsági kockázatát. Phenjan ugyanis több közép-hatótávolságú rakétája mellett most tesztelte a Taepodong–2-t mely a BBC beszámolója szerint akár 6000 kilométert is képes megtenni. Az interkontinentálisra tervezett Taepodong–2 tesztje azonban gyors kudarccal zárult, a háromfázisú ballisztikus rakéta ugyanis már az első lépcsőben, 35-40 másodperccel az indítás után felrobbant.
Nem jelent azonban technológiai újdonságot az sem, ha sikerül kifejleszteni Phenjannak a rakétát, az USA rakétaelhárító rendszere ugyanis képes annak megsemmisítésére – mondta el lapunknak Szentesi György haditechnikai szakértő, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok közel ötven éve rendelkezik már hosszú hatótávolságú ballisztikus rakétákkal, melyek néhány tucat méteres hibahatárral csapodnak be a célpont köré. A szakértő ugyanakkor rávilágított arra, hogy az USA szövetségeivel együtt épp egy olyan rakétaelhárító rendszer kiépítésén dolgozik, mely képes egy időben akár 20 ilyen hosszú hatótávolságú rakéta megsemmisítésére is.