Látszatdemokrácia
Szeptemberben az ország történetében először többfordulós elnökválasztásra került sor, melyen döntő fölénnyel Hoszni Mubarak nyerte el ötödször is az államfői posztot. A választást akkor is széles körű visszaélések jellemezték, erre utal az is, hogy a nemzetközi megfigyelőket nem engedték be az országba. A választási törvényben pedig olyan szigorú feltételekhez kötötték az elnökjelöltség megszerzését, mint például a minimum ötéves párttagság, és legalább 450, a jelöltet támogató képviselői aláírás.
A kedd este Kairóban nyilvánosságra hozott hivatalos, de nem végleges eredmények szerint a második fordulóban az ellenzéki Muzulmán Testvériség tizenhárommal növelte az első fordulóban szerzett képviselői helyeinek számát, s így – a december 1-jei harmadik forduló előtt – negyvenhét mandátummal rendelkezik a 454 tagú parlamentben – írja a BBC.
A változás nem jelentős, hiszen a jelenlegi, 2000-ben megválasztott parlamentben Mubarak elnök Nemzeti Demokrata Pártja 404 képviselővel több mint 85 százalékos fölényt élvez.
Legfőbb kihívója a betiltott, de nem hivatalosan mégis megtűrt Muzulmán Testvériség, amely függetlenként indítja jelöltjeit, mert párt alapítására nem kaptak engedélyt. Elemzők szerint kevés az esély arra, hogy a mostani választás megtöri a jelenleg kormányzó párt politikai dominanciáját, az ellenzék előretörése azonban mégis jelzésértékű.
A kormányzat megfélemlít
A korábbi gyakorlathoz hasonlóan a vasárnapi fordulót is a megfélemlítés és az erőszak uralta, melynek során a Muzulmán Testvériség több mint 200 hívét őrizetbe vették. A szavazókat különböző bandák fenyegették meg, és akadályozták őket a voksolásban, s a bandatagok többsége a Nemzeti Demokrata Párt támogatói közül került ki.
A november 20-i második fordulóban kilenc kormányzóságban 72 parlamenti mandátum sorsáról döntöttek a szavazók. Több képviselői hely sorsa még nem ismeretes. Az egyiptomi parlamenti választások első fordulóját november 9-én tartották, a harmadikra pedig december első napján kerül sor.