Hitelszerződést írtak alá a napokban a Budapest Sportcsarnok (BS) helyén születő létesítmény beruházására. A hitelfelvevő a Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és Kezelő Rt. – szűk 75 százalékban a Bouygues Batiment SA, a beruházást lebonyolító francia cég, 25 százalék plusz 1 szavazat erejéig az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) vállalkozása -, s mint értesültünk, 72,5 millió euró és ezen felül 9 milliárd forint kölcsönhöz jut a Magyar Kereskedelmi Bank (MKB) Rt. és az OTP Bank Rt. vezette konzorciumtól. A hitelt fél évenként, egyenlő részletekben, 2014. december 15-ig kell törleszteni. A kamatfeltételekről kínosan hallgatnak az érintett felek.
Pedig a beruházáshoz állami kötelezettség kapcsolódik. Az új sportcsarnok felépítésére a kormány már egy március közepi határozatában készfizető kezességet vállalt, legföljebb 25 milliárd forint erejéig. Tényleges kötelezettségvállalás ilyen esetekben a hitelfelvevő és a Pénzügyminisztérium (PM) között létrejövő kezességvállalási szerződéssel keletkezik – ezt is tető alá hozták a múlt héten. Megerősítették, hogy az állam 25 milliárd forint és ennek járulékai visszafizetéséért áll jót. Ugyanakkor a hitelkeret ennél nagyobb: több mint 27 milliárdot tesz ki. “A 25 milliárdon felüli kölcsönre már nem vonatkozik az állami kezesség” – vélik a PM-ben.
KEZESI SZERZŐDÉSEK. Az utóbbi hetekben felgyorsult a szerződéskötés, amelynek eredményeként visszavonhatatlanná válnak az állami kezességvállalások. Információink szerint ugyancsak a napokban kötötték meg a szerződést a Budapesten teljes gőzzel – és hangerővel – megindult Erzsébet téri munkálatok legfeljebb 2,5 milliárdos hitelfelvételének állami garanciájáról, sőt a Hivatásos Labdarúgás Fejlesztési Kötvény két év alatt összesen 8,3 milliárdra tervezett kibocsátásáról is. Nem egy esetben valószínűsíthető, hogy a végelszámolásnál a költségvetés fizet; ilyenkor persze a kötelezettségvállalás nem más, mint burkolt eladósodás.
SportcsarnokA leégett Budapest Sportcsarnok helyén épülő létesítmény beruházási költségét korábban lapunknak 20-23 milliárd forintra taksálta Fürjes Balázs, az ISM miniszteri biztosa. Újabban azonban a projekt egy 1200 helyes, kétszintes parkoló tervével bővült, a korábbinál nagyobb területű emelt külső térrel gazdagítva, ami 1-2 milliárd forinttal többet emésztene föl. A hitelt felvevő Rendezvénycsarnok Rt.-t februárban alapították 20 millió forint alaptőkével, a francia Bouygues Batiment SA 14,99, valamint az ISM 5,01 milliós részesedésével. Utóbbi 25 százalék plusz 1 szavazatot biztosít a tárcának, a háromtagú igazgatóságból pedig egy tagot delegálhat. A múlt héten aláírt hitelszerződés szerint az MKB és az OTP Bank által vezetett konzorcium 72,45 millió euró, plusz 9 milliárd forint hitelkeretet bocsát a Rendezvénycsarnok Rt. rendelkezésére, a visszafizetés 2014. december 14-ig, félévenként egyenlő részletekben történik, az állam 25 milliárd forint garanciát vállal. A korábbi megállapodás szerint a költségvetés ezzel egy időben törleszti a Bouygues-nak a beruházások kapcsán felmerülő költségeket. A sportcsarnok 22 év múlva kerül az állam tulajdonába, addig a franciák üzemeltetik.
ERZSÉBET TÉR.
A Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter és Demszky Gábor főpolgármester között született megállapodás szerint 2002. április 15-re kell elkészülnie az Erzsébet téri “gödör” helyén a földalatti kétszintes mélygarázsból és kulturális centrumból, valamint a földfelszíni parkból álló létesítménynek. Az építkezés két ütemből áll: az elsőben, december 31-ig, a földalatti épületnek szerkezetkész állapotban, valamint a parknak kell elkészülnie, ami a 2,5 milliárdos összköltségen belül 1,5 milliárd forintba kerül – tudtuk meg Szamkó Katalintól, a lebonyolításban közreműködő, 85 százalékban a NKÖM, 15 százalékban az I. kerületi önkormányzat tulajdonában álló Budai Várgondnokság Kht. ügyvezetőjétől. A gödöllői Architekton Rt. az első lépcső kivitelezési jogát nyerte el a kétfordulós pályázat során, hat ajánlattevő közül. Nem az Architekton volt a legolcsóbb, ám ez a cég ígérte a leggyorsabb befejezést. Ennek érdekében három alternatív ajánlat közül azt a variánst választották, amely lehetővé teszi a téli munkát azzal, hogy először a zárófödémet készítik el a “gödör” befedésére – mondta el Szamkó Katalin.
Mindenesetre a konkrét szerződésekkel lefedett kötelezettségvállalás néhány hét alatt 1,45-ről 35,8 milliárd forintra ugrott (a korábbi összeg a BS lebontásának elszámolásához kapcsolódott), vagyis javult a tényleges ügyletek aránya a deklarált, csak “papíron”, a közlönyben létező egyedi kormánykezességek között. Amíg ugyanis szerződés nincs, a kötelezettségvállalás visszavonható, ahogyan az a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. 60 milliárd forintra tervezett – ám mindeddig elmaradt – hazai hitelfelvétele kapcsán történt.
Varga Mihály pénzügyminiszter kérdésünkre leszögezte: az MFB-nek nincs szüksége újabb forrásbevonásra. “A bank nemrég végrehajtott, 450 millió eurós (110 milliárd forintos) külföldi kötvénykibocsátása elégséges forrást biztosít a gyorsforgalmi útépítéshez kapcsolódó, illetve egyéb más feladataihoz” – indokolta, hogy a kormány visszavonta a 60 milliárdos kezességvállalást. Szerinte tehát attól függetlenül is elálltak a további jótállástól, hogy az MFB-ről szóló új törvényben kimondatott: a kormány mindenképpen kezességet vállal a fejlesztési bank valamennyi forrásbevonásával kapcsolatos kötelezettségekre.
AZ ISKOLAPÉLDA. Most, hogy visszavonták az MFB-s garanciát, az idén vállalt egyedi kezességek mindössze 51,5 milliárd forintot tesznek ki, tehát bőven van még tér e keret 95,1 milliárd forintos maximumán belül. Ezt kihasználva, már döntöttek egy kötelezettségvállalásról – a tankönyvvásárlás kapcsán, legfeljebb 652 millió forint összegű hitel és járulékai visszafizetésének szavatolására. A határozat ezúttal akkurátusan leírja: a kezességgel biztosított hitel felvevői a tankönyvjegyzéken szereplő könyvet megjelentető, forgalmazó kiadók lehetnek, a kölcsön az előző évi áfa nélküli tankönyvforgalom 60 százalékáig terjedhet, a tankönyvvel kapcsolatos költségvetési támogatásban részesülő kiadó nem lehet kedvezményezett, a hitelnyújtó csak hazai bank lehet, a hitel díja nem lehet magasabb a jegybanki alapkamat 1 százalékponttal növelt mértékénél – és így tovább. Ám a döntés nem csak a szabatos fogalmazás miatt példaértékű: hanem azért is, mert tökéletesen megfelel az állami kezességvállalás, mondhatni, klasszikus konstellációjának. Magától értetődő, hogy a tankönyvellátást akadályozhatja a kiadók gyönge likviditási helyzete. Az állam, e gondon segítve, okkal bízhat abban is, hogy a kiadók vissza tudják fizetni a kölcsönt, azaz a legtöbb esetben nem kerül sor a garancia beváltására.
RENDHAGYÓ ESETEK. Távolról sem ilyen “klasszikus” a Budapest Sportcsarnok helyén épülő létesítmény, az Erzsébet téri mélygarázs és park, valamint a Honvédelmi Minisztérium (HM) hatéves laktanya-korszerűsítő és tisztilakás-programjának várható finanszírozása.
Az Erzsébet téri, 2,5 milliárdos költségvetésű munkálatokhoz az MKB készenléti hitelkeretet nyitott, a hitel felvevője a – Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) 85, az I. kerületi önkormányzat 15 százalékos részvételével néhány éve alakult – Budai Várgondnokság Kht. Minden bizonnyal igénybe is veszik a hitelt, mivel a kivitelező, a kétfordulós pályáztatásból győztesen kikerült gödöllői Architekton Rt. nem hozott “saját finanszírozót” – magyarázta kérdésünkre Ács Tamás, a NKÖM helyettes államtitkára. A kht. és a mögötte álló kultusztárca akkor lesz fizetőképes, ha – mint a fővárossal kötött megállapodásban szerepel, legkésőbb 2002. április 15-ig – értékesítik az addigra felépülő föld alatti kulturális létesítményt és mélygarázst.
Készül a honvédelmi miniszteri rendelet a laktanya-rekonstrukciós és tisztilakás-program (Figyelő, 2001/13. szám) finanszírozására – tudtuk meg. A 2006-ig 98,4 milliárd forintra tervezett projekten belül 28 milliárdot a hazai bankoktól fölvett kölcsönből finanszíroznak, a hitel felvételére a tárca 100 százalékos tulajdonában lévő HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI) Rt.-t jelölték ki.
E két beruházást tehát – akár csak a sportcsarnok építését – szintén állam által garantált hitellel finanszírozzák. Igaz, a honvédségnél körvonalazódó 28 milliárdos ügylet formailag nem számít kezességvállalásnak, ám az erről szóló, 2058/2051-es kormányhatározat kitér arra, hogy “a hitel visszafizetésének garanciáját” a létesítményeket fenntartó HM EI Rt.-nek fizetendő lízingdíj, illetve megnövelt üzemeltetési díj jelenti. A kormány tehát ez esetben is biztosítja a leendő hitelezőt arról, hogy költségvetés kész áldozatot vállalni a törlesztés érdekében.
Könnyen megjósolható – és ez is közös vonás -, hogy az állam fizetni fog. Ez elüt a kezességek általános természetétől: az üzleti életben aki a garanciát adja, igyekszik kerülni, hogy fizetési ígéretét be is váltsák. A kormányt azonban láthatóan nem zavarja, hogy “bukni” fog, hiszen nem célja ezekben az esetekben, hogy ne fizessen. Fizetne örömmel, csak nem most. Itt tehát az eladósodás formális késleltetéséről van szó.
Ezt a sportcsarnoképítés esetében sem nehéz belátni: a létesítmény várható átadása (2002. augusztus) után a költségvetés 12 éven át, egyenlő részletekben törleszti a Bouygues-nak a beruházási költségeket – ebben már korábban megállapodtak. A mostani kölcsönszerződésben a hitelt ugyanerre a határidőre adják, vagyis a kezesség az állam saját biztos fizetésére vonatkozik. Ennek haszna persze, hogy kedvezőbb feltételekkel lehetett fölvenni a kölcsönt.
Mindezzel összefügg, hogy a felsorolt esetekben a kölcsönfelvevő, a kezességvállalás kedvezményezettje részben vagy 100 százalékban állami társaság, mégpedig annak a tárcának a cége, amely végül is felelős az adott beruházásért. Hitelt az ISM, a NKÖM vagy a HM nem vehet fel, ezt tiltja az államháztartási törvény. Ha mégis kell a pénz, “stróman” céget kell közbeiktatniuk. Ez a cég pedig kormánygaranciával a háta mögött, az állami tekintély teljes súlyával jelenhet meg a hitelpiacon.