A héten az Európai Parlament egészpályás letámadást indít a magyar kormány ellen. Ennek több része lesz, de a folyamat a strasbourgi ülés szerdai napján kezdődik két vitával. Az egyikben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke számol be a parlamentnek arról, pontosan mi történt a legutóbbi uniós csúcson. Erről korábban itt írtunk.
A másik vita, amely ezt követi, a magyar jogállamiság helyzetével foglalkozik. Ezt az Európai Parlament kezdeményezte, és két dolgot szeretnének elérni:
- az egyik az, hogy a bizottság vizsgálja felül az úgynevezett horizontális feljogosító feltételekkel kapcsolatos döntését, amellyel Magyarország előtt megnyitották a hétéves uniós költségvetés kohéziós forrásainak azt a részét, amelyiket nem fagyasztotta be a tanács a jogállami mechanizmussal. Itt két érdekesség is lehet: egyrészt a parlament nagy pártcsaládjai perelni szeretnék az Európai Bíróság előtt a bizottságot, hogy kiderüljön, jogosan férhet-e hozzá Magyarország ezekhez a pénzekhez. Másrészt belengették azt is, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be az Európai Bizottsággal szemben, amennyiben Magyarország számára újabb pénzeket tesz elérhetővé a következő uniós csúcs előtt.
- A másik az, hogy kérik a bizottságot, indítsa meg Magyarországgal szemben a hetes cikk szerinti eljárás második pontját, ami lehetővé tenné, hogy Magyarország szavazati jogát felfüggesszék a tanácsban. Ez a kérés valójában csak politikai állásfoglalás, kötelező ereje nincs. Erről itt írtunk részletesebben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a beszédében arra figyelmeztetett, hogy kritikus időszak előtt áll az Európai Unió, és egységesnek kell maradniuk. Majd elmondta, hogy Magyarország milyen döntések alapján kapott hozzáférést uniós pénzekhez.
Amikor hivatalba léptünk, megígértük, hogy meg fogjuk védeni a jogállamot az Európai Unióban, miközben fairek leszünk a tagországokhoz. Ez volt a bizottság egyik legfontosabb ügye.
– mondta.
Magyarország elfogadott egy igazságügyi reformot, ami több fronton is megerősítette az igazságügyi rendszert. Ezt kértük, Magyarország ezt teljesítette.
– fogalmazott Von der Leyen.
Azt is elmondta, hogy 20 milliárd euró befagyasztva maradt Magyarország számára, egy része az LGBTQ-jogok és az akadémiai szabadság korlátozása miatt (ezek az úgynevezett szektorális feljogosító feltételek), egy része a jogállami (feltételességi) mechanizmus miatt. Ezek addig befagyasztva maradnak, ameddig Magyarország nem teljesíti az elvárásokat.
Emellett Magyarország előfinanszírozást kapott a Helyreállítási Alapból, ami nem jelenti azt, hogy az alap egészét megkaphatná, erre ugyanis további elvárások vonatkoznak.
Az Európai parlament óriási sikere volt a jogállami mechanizmus elfogadása
– reagált Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője, aki közölte, örömteli, hogy az Európai Tanács belga vezetése támogatja a Magyarországnak kifizetett pénzekkel kapcsolatos döntés felülvizsgálatát, de azt is szeretnék, ha a hetes cikkel kapcsolatos kérésüknek is eleget tennének. Ebben egyetértett vele a parlament négy legnagyobb frakciójának vezetője is, a különbség csak hangnemben volt.
Az Európai Néppárttól valamivel jobbra álló Európai Konzervatívok és Reformisták képviselőcsoportjának vezetője volt az első, amelyik finomabb hangnemben beszélt a magyar kormányról. Itt került elő először a vitában, hogy Magyarország álláspontját is érdemes lenne meghallgatni, és a magyar egyetemisták Erasmus-hozzáférése is.
A még tőlük is jobbra álló Identitás és Demokrácia frakció vezetője viszont alapvetően nem is Magyarországról beszélt, hanem optimista hangulatban közölte, hogy választási év van, de az ID pártjai máris nyertek.
Magyar részről a függetlenként felszólaló fideszes Hidvéghi Balázs közölte, hogy Ukrajnában tűzszünetnek kell lennie, és az ukránokat az uniós költségvetésen kívül kell támogatni. Szerinte nem lehet a jogállamisággal zsarolni tagországokat, és arra szólította fel a képviselőket, hogy nézzék meg, mi történik a napokban Lengyelországban, amire hangos nevetés volt az ülésteremben.
Daniel Freund, a Zöldek német képviselője szerint Magyarország valójában nem teljesítette az elvárásokat, amelyekért cserébe fel lehetett szabadítani a költségvetés nem befagyasztott részét.
Találkozunk a bíróságon.
– közölte Freund, utalva arra, hogy emiatt be szeretnék perelni a bizottságot.
Már látszik, hogy önök elvesztik a vitát. Önök, a liberálisok, a kommunisták, elveszik a lehetőséget a vitára.
– mondta hivatalosan kérdésként Schaller-Baross Ernő Freundnak. Erre Freund azt mondta, hogy a magyar kormány szövetségesei elvesztették a választást Lengyelországban.
A képviselők jó része egyébként szóvá tette, hogy Ursula von der Leyen az első néhány felszólalás után elhagyta a termet, hogy elrepüljön Olaszországba, ahol Giorgia Melonival fog találkozni. Persze von der Leyen legalább megjelent az ülésen, Charles Michel, a tanács elnöke, akinek szintén be kellett volna számolnia arról, mi történt, beteget jelentett. Michel stábja közölte, hogy az elnöknek akut lumbágója van, és az orvosok szerint nem szabad mozognia.
A momentumos Cseh Katalin szerint az Európai Bizottság nem mérte fel a teljes kárt, amit azzal okozott, hogy engedett Orbán zsarolásainak. Ezzel belülről gyengítették az EU-t, és lehetővé tették, hogy Magyarország felbátorodjon. Például közvetlenül az igazságügyi reformok elfogadása és a pénzek feloldása után jelentették be a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását.
A konkrét javaslat, amiről az Európai Parlament csütörtökön szavazni fog, szerda dél körül lett nyilvános. A javaslatot az EP öt pártcsaládja, az Európai Néppárt, a szocialisták, a liberális Renew, a Zöldek és a Baloldal nyújtotta be közösen. A konkrét benyújtók között csak egy magyar van, a momentumos Cseh Katalin, de közöttük van a korábban aláírást gyűjtő finn Petri Sarvamaa és a hetes cikk magyar ügyét vivő Gwendoline Delbos-Corfield is.
A javaslatban szerepel, hogy
- A parlament aggódik a magyar jogállamiság romló helyzete miatt, ami azóta is rosszabb lett, hogy legutóbb elítélték azt. Különösen a Szuverenitásvédelmi Hatóságot emelték ki.
- Szóvá teszik, hogy a tanács nem élt rendesen a hetes cikk adta lehetőséggel, és nem zárta le a hetes cikk első pontja szerinti eljárást. Felszólítja, hogy indítsák meg a hetes cikk második pontja szerinti eljárást.
- Elítélik Orbán Viktort, amiért nem hagyta jóvá az Ukrajnának adni kívánt támogatást.
- Helyeslik, hogy az Európai Bizottság a legutóbbi felülvizsgálatnál nem módosított a jogállami mechanizmuson, tehát a pénzek továbbra is be vannak fagyasztva.
- Felszólítják a bizottságot, hogy írásban adjon indoklást, miért hagyta jóvá Magyarország számára az igazságügyi reform után a pénzek egy részének kifizetését. A tervezet szerint az EP nem elégedett a magyar reformokkal, és az, amit a bizottság kért, majd a magyar kormány teljesített, nem oldja meg a magyar igazságszolgáltatás problémáit.
- Felszólítják a bizottságot, hogy ne adják oda Magyarországnak a Helyreállítási Alap pénzeit anélkül, hogy a magyar kormány teljesítené az ezért cserébe elvárt mérföldköveket és szupermérföldköveket.
- Felszólítják a magyar kormányt, hogy egyenlő hozzáférést biztosítson az uniós forrásokhoz minden egyén, cég, civil szervezet számára.
- A gyakorlatban felszólítják a tanácsot, hogy oldják meg azt a helyzetet, hogy Charles Michel korai lemondása esetén a 2024 második felében soros elnökséget adó Magyarország miniszterelnöke lenne a tanács elnöke. Itt meg is fenyegetik a tanácsot, hogy ha nem ez történik, megfelelő reakciót fognak adni rá.
- És felszólítja a parlament jogi szakbizottságát, hogy vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy pert indítsanak a bizottság ellen a szerintük indokolatlanul felszabadított forrásokkal kapcsolatban.