Az uniós átlagot meghaladó, dinamikus, 4–5 százalékos növekedés ismételt elérése és fenntartása érdekében rövid távon helyre kell állnia a reálbérek és a fogyasztás növekedésének, valamint közép távon versenyképességi fordulatot kell végrehajtani – jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter Bilbaóban, az Európai Unió versenyképességi tanácsának ülésén a tárca közleménye szerint, amit az MTI-OS tett közzé.
A miniszter hazánk versenyképessége kapcsán kifejtette, hogy
jelenleg Magyarország számára a legfontosabb feladatot az infláció letörése és egy számjegyűre történő leszorítása jelenti, emellett pedig helyre kell állítani és hosszú távon is fenntartható pályára kell helyezni a növekedést.
Nagy Márton szerint jelenleg nagyon kedvezők a magyar gazdaság növekedési kilátásai. Szerinte a magyar gazdaság a versenyképességi fordulaton keresztül léphet újra a kijelölt növekedési pályára 2024-től, és ezáltal válik folytathatóvá az a 2010-ben megkezdett gazdasági fordulat, amelynek célja, hogy mindenki munkához jusson, a bérek növekedjenek, a családok megerősödjenek, miközben 2030-ra elérjük az uniós fejlettség 85–90 százalékát, és az ország GDP-je 160 ezer milliárd forintra emelkedjen.
A miniszter kifejtette, hogy a versenyképesség érdemi növeléséhez mely területeken szükséges fordulatot végrehajtani:
- Fel kell gyorsítani a digitális és a zöld átállást, azaz duális, kettős transzformációra van szükség a gazdaságban, tovább kell erősíteni az energiafüggetlenséget, 2030-ra pedig nullára kell csökkenteni a villamosenergia importját.
- Nagyobb ütemben kell átállni az IPAR 4.0 technológiáira, növelve a hazai ipar teljesítményét, a termelés hatékonyságát, a felhasznált technológia színvonalát, tovább erősítve a magyar hightech-gyártást.
- Erőteljesen fokozni kell a kkv-szektor hatékonyságát és termelékenységét, amelynek érdekében meg kell erősíteni és fejleszteni kell a hazai kkv-k beszállítói láncokban betöltött szerepét. Emellett el kell érni, hogy minél több hazai kkv lépjen ki az exportpiacra.
- Az extenzív gazdasági növekedést egyre inkább fel kell váltsa az intenzív gazdasági növekedés, ennek érdekében jelentősen bővíteni kell a tudásalapú gazdaságot, a vállalkozások K+F+I tevékenységét.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a családokat és a teljes foglalkoztatottságot meg kell védeni. Így vendégmunkások alkalmazására is kizárólag irányított, ellenőrzött, transzparens módon, a hazai munkaerőpiaci folyamatok és a demográfiai célokat figyelembe véve kerülhet sor.
A tárcavezető szerint a kamatok alacsony szintre történő visszatérése nélkül nem lehet helyreállítani a növekedést. Az infláció letörése és az egy számjegyű hitelkamatok megjelenése biztosíthatja a banki hitelezés, az egészséges hitelpiac működését. Az árfolyampolitika kapcsán a miniszter kiemelte, hogy az árfolyamot a piacnak kell meghatároznia. Ezért is rendkívül káros a gazdaságpolitikai döntéshozók részéről minden egyes, árfolyamszintre tett nyilvános utalás. Az ilyen nyilvános kommunikáció téves percepciókat és várakozásokat gerjeszthet, ezáltal elbizonytalaníthatják a piacokat és a hazai vállalati szektort is. (MTI-OS)