„Stratégia nélküli fejetlencsirke-bolyongás” – így jellemezték a kormány Ukrajna-politikáját a parlamentben

A Fidesz távolléte miatt határozatképtelen lett az Ukrajnáról szóló parlamenti ülés.

Az ellenzéki pártok csütörtök estére rendkívüli ülést hívtak össze ukrajnai orosz katonai agresszióról szóló határozati javaslat megtárgyalása miatt, az Országgyűlés azonban határozatképtelen volt, mert sem a Fidesz, sem a KDNP politikusai nem jelentek meg az ülésen, és a napirendet sem tudták elfogadni.

Az ülés berekesztése előtt azért felszólalt több ellenzéki képviselő is. Tordai Bence (Párbeszéd) arról beszélt, hogy itt lett volna az alkalom, hogy a pártok közösen fejezzék ki a béke melletti kiállást és támogassák a közös európai fellépést, valamint hogy a kormány foganatosítsa az Európai Unió által elfogadott szankciókat, ehelyett „Orbán még mindig pávatáncot folytat”.

A képviselő szerint a miniszterelnök még mindig próbálja lassítani a közös európai fellépést és még mindig Vlagyimir Putyin érdekeit képviseli a NATO-ban és az EU-ban.

Ez az Orbán, aki állandóan harcban van, hirtelen a béke galambja lett.

Hozzátette, hogy a biztonságot a NATO- és az uniós tagság garantálja, és megfogalmazása szerint április 3-án „megszabadulunk Putyin csatlósától.

Varju László (DK) arra hívta fel a figyelmet, hogy az Orbán-kormány hintapolitikájának és kétkulacsosságának a következménye többek között az infláció, az üzemanyag-korlátozás, az árnövekedés és a rekord gyenge forint. Mint mondta:

Ez nem stratégiai nyugalom, ez stratégia nélküli fejetlencsirke-bolyongás.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) kijelentette, hogy a Fidesz a távollétével sem tudta megakadályozni ennek az ülésnek a politikai sikerét, az ülés meghirdetése nélkül ugyanis nem tudták volna előterjeszteni az országgyűlési határozatot, amelyet a parlament csütörtökön fogadott el (lásd lentebb). Hozzátette: a határozatot minden párt aláírta,

Ez bizonyíték arra, hogy nincs ma olyan politikai erő Magyarországon, amely fegyvereket és katonákat akarna küldeni Ukrajnába.

A képviselő szerint nem az az alapkérdés most, hogy hogyan viszonyulunk a háborúhoz, hanem a politikusok meg tudják-e védeni magyarokat a háború gazdasági, fizikai és társadalmi következményektől. Kunhalmi többek között elmondta, hogy a kormányváltást követően 5 százalékra csökkentik az élelmiszerek áfáját, hogy ezzel is csökkentsék a családokra nehezedő terheket, megszüntetik a forint szándékos gyengítését és elkezdik az ország felkészítését az euróra. Hozzátette: támogatják az ukrajnai békére irányuló tárgyalásokat és Ukrajna humanitárius megsegítését is.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felszólalásában inkább a magyar problémákra helyezte a hangsúlyt. A kormányt vádolta azért, hogy sokan kivándorolnak, azért, hogy lakhatási válság van Magyarországon, hogy 130 ezres minimálbér mellett 150 ezer forint egy albérlet a fővárosban.

Európa volt éléskamrájában vádolom ezt a kormányt, hogy most már a középosztálybeli családoknak is sakkoznia kell a hónap végén, hogy hogyan tegyenek egészséges ételt az asztalra.

Z. Kárpát szerint a multikat nem kell elüldözni Magyarországról, de szükség van a közteherviselésre. Hozzátette: a kormány hibája az is, hogy beszűkültek a gyermeket nevelők lehetősége is, ugyanis hiába beszélnek demográfiai fordulatról, továbbra is 27 százalékos az áfa a gyermeknevelési cikkeken, a bébiételeken és a pelenkákon is.

A nyilatkozat

Az orosz katonai beavatkozást elítélő és Ukrajna szuverenitása, valamint a béke megteremtése mellett kiálló politikai nyilatkozatot fogadott el az Országgyűlés 174 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett csütörtökön. A parlament külügyi bizottsága az Európai Unió és a NATO vezetőinek is eljuttatta a dokumentumot.

A külügyi bizottság önálló indítványaként benyújtott dokumentum szerint Magyarország elítéli Oroszország katonai beavatkozását és kiáll Ukrajna szuverenitása, valamint területi épségének sérthetetlensége mellett. Szorgalmazzák benne a harci cselekmények haladéktalan leállítását, a béketárgyalás megkezdését és a béke megteremtését, egyetértést fejezve ki a NATO vezetőinek felelősségteljes nyilatkozataival arról, hogy el kell kerülni a konfliktus átterjedését a tagállamok területére.

A dokumentum deklarálja, hogy Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia, és senkinek sem lehet megengedni, hogy a háborúba belesodorja az országot. Kinyilvánítják benne azt is, hogy Magyarország nem küld katonákat az ukrán hadszíntérre, nem szállít kétoldalú alapon fegyvereket és nem járul hozzá a magyar-ukrán határon élet kioltására alkalmas fegyverek szállításához.

A politikai nyilatkozat felhívja a közéleti szereplők és a sajtó figyelmét arra, hogy tartózkodjanak a meggondolatlan vagy politikai hátsó szándéktól vezérelt megnyilatkozásoktól, amelyek veszélyeztetik Magyarország és a magyar emberek biztonságát. Különösen veszélyesnek és felelőtlennek ítéli a dokumentum azokat a követeléseket, amelyek magyar katonák és fegyverek küldését sürgetik a háborús térségbe, illetve azokat a minősítéseket, amelyek a kárpátaljai magyarokat érték.

A nyilatkozat kitér a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogainak tiszteletben tartására, és megerősíti azt, hogy Magyarország szorgalmazza Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának hivatalos megkezdését. Természetes kötelezettség a segítségnyújtás minden magyar, ukrán és más állampolgárságú embernek, aki a háború elől menekülve Magyarország, mint első biztonságos ország területére lép – áll a szövegben.

Az Országgyűlés sajtóirodája csütörtök délután az MTI-t arról tájékoztatta: a csütörtökön elfogadott, Az orosz-ukrán háborúról című politikai nyilatkozatot Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke megküldte az európai uniós és NATO-tagországok külügyi bizottságai elnökeinek, valamint az Európai Unió és a NATO vezetőinek.