A családos férfiak feladata Magyarországon pénzt keresni a nő helyett is, a nők pedig ha szeretnének, sem tudnának nyolc óránál rövidebb napi munkaidővel visszatérni a munkába szülés után – a hvg.hu szerint ez az összkép rajzolódik ki az Eurostat most közzétett adataiból. Az unió statisztikai hivatala azt vizsgálta, hogy a gyerekek számához képest melyik nemből milyen arányban dolgoznak részmunkaidőben.
Az EU nagy részében egyébként egészen jól állnak a részmunkaidős foglalkoztatási formával azoknál a nőknél, akiknek van gyerekük:
- az egygyerekesek 31,5 százaléka tudott részmunkaidőben visszatérni a munkába a szülés után,
- a kétgyerekes nőknél már 38 százalék ez az arány,
- azoknál pedig, akiknek még több gyerekük van, már 45 százalékos.
A magyar nők részmunkaidős foglalkoztatási aránya ehhez képest csekély:
- a gyerektelenek 4,4 százaléka dolgozik részmunkaidőben,
- az egy vagy két gyereket vállalók alig több, mint 5 százaléka, és csak
- a háromgyerekeseknél tud 12 százalék élni a lehetőséggel.
A lap megállapítja: az átlagos magyar családnál ha megszületik az első gyerek, a férfi dolgozhat még többet, a nő pedig nem tud könnyített módon visszatérni a munkába.
Pedig:
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="269" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Így jobb híján ésszerű lehet az a választás, hogy a férfi dolgozzon, a nő maradjon a gyerekkel, hiszen a férfiak átlagban jóval többet keresnek, mint a nők.
A csekély magyar részmunkaidős részvétel különösen annak fényében érdekes, hogy mint a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója, Szalai Piroska lenyilatkozta a Magyar Időknek, a kormány szeretné munkára fogni az inaktívakat, köztük a kisgyerekes anyákat is, például részmunkában.
Kiemelt kép: Miló Enikő és vőlegénye, Kóczon Miklós kisfiuk, Kóczon Levente születése után a nyíregyházi Jósa András Oktató Kórház Szülészet-Nőgyógyászati Osztályának szülőszobájában 2017. július 25-én. MTI Fotó: Balázs Attila