A Magyar Nemzet belepillanthatott egy, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának felkérésére végzett, a jegybanki alapítványok működését elemző jogi szakvéleménybe. A dokumentum korlátozottan nyilvános, csak a bizottság irodájában tekinthető meg.
A neves budapesti ügyvédi iroda azt a felügyelőbizottsági jelentést elemezte, amelyben a jegybanki alapítványok létrehozását és működését vizsgálták. Meglepő következtetésekre jutottak. Megállapították többek között, hogy a hat alapítvány egyike sem tett eleget határidőre 2013. és 2014. évi adatszolgáltatási kötelezettségének az alapító MNB felé. Később is csak két alapítvány, a Pallas Athéné Domus Mentis, valamint a Pallas Athéné Domus Scientiae küldte el jelentését, tehát a Matolcsy György kuratóriumi elnöksége alatt működő Pallas Athéné Domus Animae sem tett eleget kötelezettségének. Megfelelő adatszolgáltatás híján pedig
A szakvélemény szerint az alapító túlzott önállóságot adott az alapítványoknak, ráadásul a jegybank csak utólag értesülhet az esetleges vagyonvesztésről, így csak későn fordulhat az ügyészséghez a problémás ügyekben. A dokumentum szerint
Korábban több alkalommal is írtunk a MNB alapítványainak aggályos költéseiről. Itt a milliárdos ingatlanvásárlásokról, itt a 10 leghajmeresztőbb támogatott projektről, itt pedig a VS.hu széteséséhez vezető, megkérdőjelezhető támogatási gyakorlatról írtunk.
Reagált az ügyvédi iroda: nem volt szó túlzott önállóságról
Hétfőn levélben reagált a Magyar Nemzetben megjelent cikkre a szakvéleményt készítő Dr. Kelényi Ügyvédi Iroda. Eszerint
- A jogászok nem jelentést elemeztek és nem jelentésre reflektáltak, hanem dokumentumok alapján önálló vizsgálatot folytattak és önálló megállapításokat tettek az alapítványok létrehozása és az alapítói jogok gyakorlása tárgykörében. levelük szerint nem tényszerű, hogy az MNB Felügyelő Bizottságának jelentése és a jogi szakvélemény egymással ellentétes következtetésekre jutott volna.
- A jogi szakértői vizsgálat azt állapította meg, hogy az MNB Felügyelő Bizottsága nem vizsgálhatja közvetlenül az alapítványok gazdálkodását, mert az nem az MNB felügyelő Bizottságának feladata, ahnem az alapítványok felügyelő bizottságainak kötelezettsége. A jogi szakvélemény nem tartalmaz olyan következtetést, hogy az MNB gazdálkodási adatok hiányában nem tudja ellenőrizni az alapítványai gazdálkodását.
- A jogi szakvélemény nem tett olyan megállapítást, hogy “az alapító túlzott önállóságot adott az alapítványoknak”. A szakvélemény arra tett javaslatot, hogy az MNB, mint alapító a Polgári Törvénykönyv által megkívánt, az alapító okiratban általában szereplő ellenőrzési jogokat bizonyos kérdésekben terjessze ki.