Kedden elsőfokú ítéletet hirdet a Fővárosi Törvényszék Budaházy György és társai perében. A vád szerint a Budaházy által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos eszközökkel próbált hatást gyakorolni a kormánypártok politikájára, és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban.
Az ügyészség szerint alapos szervezés és szigorú hierarchia jellemezte a csoportot, melynek vezetője, Budaházy György a „katonai parancsnokság” elnevezést használta. A tagok „katonák” voltak, akik Budaházynak jelentettek, és az ő irányításával gyakorlatoztak vidéken, felkészülve például a Molotov-koktélos támadásokra.
Az ügyészség szerint a vádlottak
- Molotov-koktéllal támadtak MSZP- és SZDSZ-pártirodákat, képviselők és miniszterek – Hiller István és Kóka János – otthonait,
- Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter vidéki ingatlanánál pedig robbantottak.
- Fidesz-irodákat is meg akartak támadni, de ezt a csoport tagjai is ellenezték, Budaházy pedig arra jutott, hogy „most még ne”.
Mióta ismerjük a Budaházy nevet?
Még 2002-ben a választás eredménye ellen tiltakozva néhány társával együtt Budaházy György lezárta az Erzsébet hidat. A következő években tüntetéseket szervezett, több eljárás is folyt ellene. Néhány internetes írása miatt felfüggesztettet is kapott alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt, de abban az ügyben végül a Kúria 2012 júniusában bűncselekmény hiányában felmentette.
Akkoriban a Kúria a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt indított büntetőügyben pénzbüntetéssel sújtotta Budaházy Györgyöt. Részben neki adtak viszont igazat az általa a Budapesti Rendőr-főkapitányság ellen egy tíz évvel korábbi rendőri intézkedés miatt indított polgári perben.
Mikor fogták el Budaházyt?
2009 júniusában, ekkor rögtön előzetes letartóztatásba helyezték, a per még a Fővárosi Bíróságon kezdődött 2011 márciusában. Az előzetes több mint két évig tartott, 2011 szeptemberében házi őrizetet rendeltek el, amelyet később lakhelyelhagyási tilalomra enyhítettek. Ezt 2014 júniusában minden kényszerintézkedéssel együtt megszüntették.
Mivel vádolják Budaházyékat?
- azzal, hogy a szervezet tagjai vascsővel véresre verték Csintalan Sándort, a Hír TV műsorvezetőjét, egykori szocialista politikust, majd elvették a pénztárcáját és távoztak,
- egy székesfehérvári bankautomatát felrobbantásával, hogy a szervezet így szerezzen pénzt a működésükhöz,
- az ügyészség szerint szervezet az egészségügyi törvény parlamenti elfogadását és Bajnai Gordon kormányalakítását is megpróbálta megakadályozni, és előre hozott választásokat kikényszeríteni.
- felmerült több emberen elkövetett emberölés kísérlete annak kapcsán, hogy felgyújtottak egy melegbárt, tele emberekkel, ezen kívül őket vádolják egy másik melegbár, a Vörös Csepel nevű szórakozóhely és a Broadway jegyiroda elleni támadással is.
Mit mondanak a vádlottak?
Többségük tagadta, hogy bűnösök lennének, de volt, aki nem csak magára, de másokra is terhelő vallomást tett. Budaházy ügyvédje a párizsi és brüsszeli merényletekre utalva azt mondta:
boldog az az ország, amelynek ilyen terroristái vannak.
Szikinger István szerint pedig a nyomozás során történtek törvénytelenségek kényszerítettek és fenyegettek gyanúsítottakat, és jogellenesen folytattak titkos információgyűjtést. Úgy véli, a vádbeli esetek nem terrorcselekmények voltak, csak véleménykifejezés. Szerinte a Szilvásy György házánál történt robbantást is a kinn felejtett hígító okozta a kisebb detonációt.
Mennyit kaphatnak?
Az ügyész májusban az összesen 17 vádlott közül Budaházy Györgyre és egyik társára húsz évet megközelítő fegyházbüntetést, tucatnyi vádlottra pedig tíz-tizenöt év körüli szabadságvesztést indítványozott. Felfüggesztettet csak egyetlen vádlottra kért, akinél a vádhatóság szerint nem bizonyítható a bűnszervezethez tartozás.