Ha kerékpárosként nincs is jogsid, ezeket azért tudnod kell

Már hat évvel ezelőtt belengették, hogy a kerékpárral közlekedők is tegyenek KRESZ-vizsgát, az elmúlt hónapokban pedig több szervezet is jelezte, nincs kibékülve a jelenlegi szabályozással. A Gój Motorosok például május végén azért demonstráltak, hogy a bringákra is kerüljenek rendszámok. Ennek jogosságáról órákig lehetne vitázni, de mivel több éve kerékpárral járok a fővárosban, és 11 éve jogosítványom is van, úgy döntöttem, összegyűjtöm azokat a dolgokat, amikre ha többen figyelnének, még jobb érzés lenne kétkeréken közlekedni. Figyelem: a tanácsok csak egy részét szabályozza a KRESZ, a többi jóindulatra és segítőkészségre alapoz.

Jelezd, merre mész!

Attól, hogy a bringán nincsenek irányjelző lámpák, még nem árt, ha kitartott kézzel (előbb nézz hátra, nem előznek-e és nem ütsz-e le valakit) a többi közlekedő (legyen szó autósról, gyalogosról vagy kerékpárosról) tudtára adod, hogy merre folytatod utad. Ez nemcsak az elsőbbségadás miatt fontos, de sokszor balesetveszélyes is, ha valaki előtt rántod el a kormányt jobbra vagy balra.

Apropó, elsőbbségadás

Egy kereszteződésbe érve számos forgatókönyv előfordulhat.

Fontos: ha gyalogosok keresztezik az utatokat, mindig elsőbbségük van!

Egyirányúba csak engedéllyel!

Bármennyire is vonzó az, hogy lerövidíthetik az utatokat, egyirányú utcába csak akkor hajthattok be, ha azt kiegészítő tábla (“Kivéve kerékpár”) jelzi. Akkor sem, ha amúgy “elfértek” és abban az esetben sem, ha “csak pár méterről van szó”. Ez egyébként viszonylag új szabályozás a KRESZ-ben, így legyetek tekintettel az autósokra, nem mindenki van tisztában azzal, hogy egyirányú utcában számítania kell szemből érkező kerékpárosokra. Ugyanígy csak akkor tekerhettek a buszsávban, ha azt felfestés vagy tábla engedélyezi.

Megszűnik a sávom, mit tegyek?

Sáv nemcsak tervezetten, de ad hoc jelleggel is megszűnhet. Hogy mire gondolok? Például turisták tévednek arra, vagy egy parkoló autó lóg rá. A KRESZ kimondja, hogy ilyenkor a szembejövőnek van elsőbbsége, tehát ha valamilyen okból ki kell kerülnöd az “akadályt”, azt csak akkor teheted meg, ha elengeded azt, aki a másik irányból érkezik. Többször voltam szemtanúja annak, hogy ilyenkor az “akadályoztatott” felgyorsít, hogy még a szembejövő előtt kikerülje a turistákat/autókat/stb. Ez viszont több szempontból is veszélyes: sokan nem kalkulálnak azzal, hogy

nemcsak a saját sebességük számít, de a másik irányból jövőét is figyelembe kell venni, így ha mindketten 30 km/órával tekernek, akkor a köztük lévő távolság 60 km/órás sebességgel “fogy”.

Inkább megérni pár másodpercet várni, így nemcsak egy balesetveszélyt, de egy konfliktust is megspórolhattok. Szintén felesleges manőverezés az, amikor valaki “idegből” megelőz valakit, hogy aztán két méterrel később lekanyarodjon jobbra vagy balra. Tényleg ennyire fontos?

 

Légy tekintettel másokra!

Ebbe a pontba szedtem azokat a dolgokat, amiket a KRESZ nem igazán érint, mert egyrészt a józan paraszti észre, másrészt odafigyelésre és az ego félretevésére alapoznak.

A KRESZ meglehetősen homályosan fogalmaz a gyalogátkelőhelyeken történő áttekerésekről, ezért inkább szálljatok le, és toljátok a bringát azon a pár méteren: a gyalogosok sem ijednek meg, ha őrült tempóval közéjük tekersz, illetve sok esetben az autósok sem számítanak arra, hogy valaki kivágódik eléjük. Ékes példája ennek a Bajcsy-Zsilinszky út-Andrássy út kereszteződése, ahol egyszerre van zöld a gyalogosoknak és a Deák Ferenc tér felől érkező, jobbra haladó autósoknak és kerékpárosoknak.

Tanulság? Figyeljünk oda másokra, a biztonságra, arra, hogy egy odavetett szitokszó nemcsak a címzettet, de a feladót is foglalkoztatni fogja egész nap, és inkább érdemes pár perccel később a célhoz érni, mintsem balesetet okozni vagy elszenvedni egyet.

Ha még jobban elmerülnétek a kerékpáros KRESZ-ben, akkor ajánlom a Magyar Kerékpárosklub kisokosát, amit ITT megnézhettek.