Nizzai terrortámadás: csak a véletlennek köszönheti két magyar fiatal, hogy nem voltak az utcán

Sikoltozásra lettek figyelmesek, először azt hitték, csak a fiatalok szórakoznak.

“Köszönjük, hogy ennyien aggódtok értünk! Jól vagyunk! Másfél órával azelőtt voltunk ott, és előtte pár perccel is oda készültünk. Szerencsére nem maradtunk, és nem értünk oda!” – írta Facebook oldalán Kutni Anita, történetükről a helyi Oroscafé számolt be.

A lány barátjával, Varsandán Milánnal, az Orosházán nevelkedő, jelenleg a Balatonfüredi KC-ban játszó korábbi válogatott kézilabdázóval nyaral az országban, testközelből élték át a terrortámadást, ahol 84 ember vesztette életét. A lap szerint a két orosházi fiatal múlt hétfőn érkezett Nizzába.

Nagyjából előző nap tudatosult bennünk, hogy július 14-én francia nemzeti ünnep van. Csütörtök este 8 körül értünk vissza Nizzába egy kirándulásról. A busz, amivel mentünk, a Promenade des Anglais végén rakott ki minket, nem pedig a végállomáson, mondván, hogy az ünnepség miatt nem tud tovább menni. Ezert végigsétáltunk rajta a hotelunkig, megnéztük a katonai felvonulást, és hallgattuk a koncerteket. A sétány már ekkor tömve volt emberrel. Ekkor értettük meg, milyen fontos ez a nap a franciáknak. Az egész napos kirándulás után lepihentünk a hotelszobában, ami egy utcányira van a sétánytól és kb. 400 méterre a történtektől. Hallottuk a zenét és a tűzijátékot, ezért úgy döntöttünk, ezt kár lenne kihagy, mondta Anita.

Míg barátja várt rá, hogy megszárítsa a haját, sikoltozásra lettek figyelmesek, először azt hitték, csak a fiatalok szórakoznak.

Aztán kinéztünk, és az emberek pánikszerűen menekültek be az alattunk lévő kis térre, néhányan fel a szomszédos házak tetejére. Ezután folyamatos durranásokat hallottunk, amiről először azt hittük, hogy tűzijáték. Majd percenként mentek el a mentők, fogalmunk sem volt, mi történhetett, csak éreztük, hogy nagy a baj és már nem mehetünk le.

Később kijárási tilalmat rendeltek el, így a szobájukban maradtak, hívták a konzulátust is, jelezték, hogy biztonságban vannak.

Hajnal 3 körül aludtunk el nagy nehezen, majd 7 előtt már ébren is voltunk, mert folyamatosan szirénáztak. A mi utcánkat és a sétányt is lezárták, így az egész napunk megpecsételődött, hiszen nem igazán tudtunk hova menni, csakis a sétány mellett elhaladva, ahol korán reggel még tisztán látható volt a szétlőtt kamion, az emberek személyes tárgyai, ruhai hevertek az úton.

A lány azt mondja, a város azóta is csendes, mindenhol katonák és rendőrök, az emberek virágokkal és gyertyákkal emlékeznek.

Hétfőn utaznak haza, addig is kerülik a nagy tömeget.

Kiemelt kép: a terrorista kilőtt furgonja, AFP